Viszonya volt Radnóti Miklósnak, a felesége előtt sem tudta titkolni

Olvasási idő kb. 4 perc

Gyarmati Fanni és Radnóti kapcsolatát a feltétel nélküli őszinteség tartotta össze a legválságosabb időkben is, a Judit-szerelem elmúltával pedig újra egymásra találtak – bár már csak rövid idő jutott nekik.

1941 tavaszának végén Radnóti Miklós egyre többször kereste Beck Judit társaságát. A vele egykorú, 32 éves nő Beck Ö. Fülöp szobrászművész lánya volt, Fanni barátnője. Különleges, nyúlánk, érzéki jelenség, Gombosi György művészettörténész felesége, aki férjével együtt rendszeresen megfordult Radnótiéknál.

Radnóti másik szerelme

Radnóti és Fanni kapcsolatára a kezdetektől fogva az őszinteség volt a jellemző. Tizenéves koruk óta szerették egymást, de mind Fanni, mind Radnóti életében időnként felbukkant a másik nem egy-egy képviselője, aki megperzselte őket. Így volt ez kapcsolatuk elején is, amikor a költő reichenbergi tanulmányai alatt beleszeretett egy német lányba, Klementine Tschiedelbe, akihez verseket is írt.

Baloldalt Beck Judit, mellette Gyarmati Fanni, hátul takarásban Radnóti, mellette Vas István
Fotó: Jaffa Kiadó / Index.hu

„Drága, csicsergő, gyerekesen jókedvű”

„Ő olyan drága, csicsergő, gyerekesen jókedvű és szerető.” Így jellemezte Gyarmati Fanni Naplójában Beck Juditot még azelőtt, hogy bármi történt volna Radnóti és a festőművésznő között. Azon a bizonyos tavaszon azonban egyre feltűnőbb volt – nemcsak a házastársak, hanem a baráti társaság tagjai számára is –, hogy a költő és Beck Judit igencsak vonzódnak egymáshoz. Gombosi György féltékenykedett, Fanni viszont igyekezett megértően és elfogadóan kezelni az ügyet: „Judit nagyon szereti Miklóst, minden apró jelből észreveszem. Mikor a villamosnál elbúcsúztunk, különösen szomorúan vált el” – írta például 1941. április 7-én, miközben a fasizálódó Budapesten a hatóságok a légiveszélyre figyelmeztető plakátokat ragasztgattak.

„Ha Miklósnak örömöt okoz, örüljön”

Beck Judit érzelmei alig egy hónap múlva, május 7-én már minden kétséget kizáróan nyilvánvalóvá váltak: egy Radnóti-arcképet ajándékozott a költő születésnapjára, sokat sejtető olasz idézettel: „Ma örülj, ha vágysz örülni, a holnap bizonytalan!” Fanni így reagálja le az esetet:

Idézőjel ikon

Minek így célozgatni? Mondja meg nyíltan, ha szereti. Én igazán nem nézem rossz szemmel ezt a játékot, ha Miklósnak örömöt okoz, örüljön.

Gyarmati Fanni naplójegyzeteiből nyomon követhetjük a viszony alakulását. „Mik Judit mellett ül, mint rendesen”, „Mik Judittal hancúrozik”, jegyzi fel, és soraiból kiderül, hogy többször is beszélnek a kialakult helyzetről. Válni nem akarnak, fel sem merül lehetőségként. A költő Fannitól teszi függővé, hogy véget vessen-e a románcnak, Fanni szerint viszont Radnóti „tegyen úgy, ahogy jólesik”. Eközben születnek a Judit-versek is. Az irodalomtörténészek között vita tárgya, hogy pontosan mely versekről lehet kimondani, hogy a Judit-szerelem ihlette őket, de valószínűleg a Harmadik ecloga, a Zápor és talán a Két karodban című költeményekről igen.

Beck Judit rajza Radnótiról
Fotó: Arcanum Adatbázis / Népművelés

„Örökösen kitörő jókedv, kacérság, kelletés”

Bármennyire is bizonygatja azonban Gyarmati Fanni, hogy megérti és megengedi ezt a kapcsolatot, mégiscsak szenved a harmadik jelenlététől. Judithoz már nem tud barátságosan közelíteni, zavarja „örökösen kitörő jókedve, kacérsága, kelletése”, a társaságban egymásra villanó szemek, a szavak alatti közlések, a titkos(nak hitt) érintések. Egyszerre tartja ízléstelennek és kispolgárinak mindezt, és egyre inkább fél, hogy el fogja veszíteni Radnótit. Különösen, amikor arra ér haza, hogy férje otthonukban fogadta Juditot, és amikor Radnóti egy minikarácsonyfával, Judit ajándékával állít haza.

„Terajtad kívül minden csak játék!”

Nem tudni pontosan, hogyan halványult el vagy ért véget a románc. 1942 februárjában (amikor a Napló tanúsága szerint még javában tartott a viszony), Radnóti levélben bizonygatja Fanninak, hogy csak őt szereti: „Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz! Helytelenül látod a »J-ügyet« is. Igen, ez van… Inkább volt… De nem úgy, ahogy gondolod! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék!”

„Csöppet sem szégyellte magát”

A költő második munkaszolgálati behívóját 1942 júliusában kapta meg, Szentendrére kellett bevonulnia, ahová Fanni is elkísérte, nemkülönben Judit, aki a színész Major Tamással, későbbi férjével érkezett. Az éjszakát is Szentendrén töltötték, egy panzióban. Ki tudja, lehet, hogy ekkor tűnt fel Majornak az izgalmas festőnő, már ha hihetünk Gyarmati Fanni leírásának:

Idézőjel ikon

Judit még mindig heverészett, kitakarózva, félálomban, élvetegen. Közben bejött a Major, csöppet sem szégyellte magát, sőt, még vonaglott is kicsit hozzá.

Jaj, nagyon rossz érzésem támadt, hogy tanúja vagyok ennek a játéknak, sőt, részben statisztája is.”

Beck Judit 1964-ben. Radnótihoz fűződő szerelméről csak 1989-ben beszélt
Fotó: Fortepan / Faragó György

Amikor Radnóti visszatért a munkaszolgálatból (ez 1943 áprilisában történt, neves közéleti személyiségek közbenjárása után), Judit már csak barátként tűnt fel olykor a házaspár mellett. Nem sok idő jutott már nekik: a költő 1944 májusában kezdte meg harmadik munkaszolgálatát, amelyből sohasem tért vissza.

„Nagy volt a Judit lelkiismeret-furdalása”

Beck Judit évtizedeken át hallgatott, majd 1989-ben Mélykuti Ilonának adott interjújában beszélt a Radnótihoz fűződő érzelmeiről, de kikötötte: az anyag csak Gyarmati Fanni halála után kerülhet adásba. A festőnő 1995-ben, Gyarmati Fanni 2014-ben hunyt el. Az özvegy Pozsonyi úti lakásának falát egy róla készült, nagy méretű portré díszítette, amit Beck Judit festett. Az akkor már közel százéves Gyarmati Fanni sokat sejtetően mondta a festményről: „Azért olyan nagy a kép, mert nagy volt a Judit lelkiismeret-furdalása.”

Ha érdekel, hogyan alakult Gyarmati Fanni sorsa Radnóti halála után, az alábbi cikket ajánljuk számodra.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.