Tényleg lejárt Trianon 2020-ban?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Meglepően széles körben elterjedt tévhit, miszerint az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum – melynek szomorú évfordulójáról múlt vasárnap emlékezett meg a magyarság – hivatalosan csupán száz évre volt érvényes, vagyis három évvel ezelőtt minden elcsatolt területet vissza kellett volna kapjunk. Tényleg igaz a történet, valóban „lejárt már Trianon”?

Nagyon sokan elhiszik a legendát

Délelőtt 10 órakor, amikor a versailles-i parkkomplexum Nagy-Trianon-kastélyában aláírták az első világháborút lezáró, Magyarország számára katasztrofális következményekkel járó békeszerződést, országszerte megkondultak a harangok, az iskolákban, gyárakban gyászszünetet rendeltek el, megállt a közlekedés, bezártak a boltok, a zászlókat félárbócra eresztették. Az országot feldaraboló békediktátum – melybe a magyaroknak nem volt beleszólásuk – ma is nemzeti tragédiaként él a köztudatban, nem meglepő, hogy sokan igyekeztek és máig igyekeznek különböző furcsa teóriákat gyártani, melyek azt pedzegetik, esetleg mégis visszafordítható, akár egy évszázad távlatából is, a trianoni döntés.

A magyar delegáció Versailles-ban
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Az egyik legnépszerűbb legenda szerint a békeszerződés szövegében van egy kitétel, mely szerint a benne foglaltak csupán száz évre érvényesek, a kérdéses időtartam lejárta után törlődnek, vagyis az elcsatolt területek visszakerülnek Magyarországhoz. Egy kicsit misztikusabb változat úgy tartja, a szerződés dokumentumában egy titkos záradék mondja ki az egy évszázados érvényesség tényét. Egy három évvel ezelőtt, a századik évforduló alkalmából készült nem reprezentatív felmérés úgy találta, minden harmadik magyar hisz a békediktátum „lejártában” – holott valójában teljesen megalapozatlan tévhitről van szó.

Valójában Trianon már régen „lejárt”

A trianoni békeszerződés szövege semmilyen ponton nem tartalmaz időbeliségre vonatkozó kitételt, és természetesen titkos záradék sem létezik; a szerződés egy többoldalú (bilaterális) nemzetközi megállapodás, melyet a felek határozatlan időre kötöttek, vagyis nincsen lejárta. Hasonló szerződéseket köthetnek természetesen határozott időre is, az első világháború lezárását jelentő egyezményeket azonban szándékosan úgy tervezték, hogy a bennük foglalt „új béke” egy, az antantországok reményei szerint „örökre szóló” állapotot jelentsen (ez a remény természetesen hiábavalónak bizonyult).

Trianon-ellenes tüntetés a szegedi városházánál 1920-ban
Fotó: Fortepan / Fődi Gábor

A szövegben egyetlen, a döntés visszavonására lehetőséget adó rész létezik, a 19. cikkely, mely szerint „a közgyűlés időnként felhívhatja a (Nemzet)szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné”. A magyaroknak azonban a kezdetektől fogva abszolút nulla esélyük volt, hogy a cikkelyt érvényesítve területeket szerezhessenek vissza: egy efféle határozatot egyrészt a Nemzetek Szövetségének közgyűlése egyhangúlag kellett volna meghozzon és jóváhagyjon, másrészt, a szervezetnek pusztán a jogkövetkezmény nélküli felhívás megfogalmazására lett volna lehetősége, melyet a felszólított országok egyszerűen figyelmen kívül hagyhattak volna.

Végezetül, a trianoni békediktátum lejárta már csak azért sem volt esedékes 2020-ban, mert már sokkal korábban hatályát vesztette, felülírta azt a második világháborút lezáró, 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződés, mely visszaállította a korábban az első és második bécsi döntéssel módosított trianoni határokat. A két békeszerződésben foglaltak között az egyetlen területi különbség annyi volt, hogy utóbbi plusz három falut odaadott Csehszlovákiának a Duna jobb partján, hogy a csehszlovákok hídfőt építhessenek Pozsony védelmére. A nemzetközi jogban ma is az 1947-es és nem az 1920-as békeszerződést tekintik érvényesnek Magyarország határait illetően.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.