Tényleg lejárt Trianon 2020-ban?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Meglepően széles körben elterjedt tévhit, miszerint az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum – melynek szomorú évfordulójáról múlt vasárnap emlékezett meg a magyarság – hivatalosan csupán száz évre volt érvényes, vagyis három évvel ezelőtt minden elcsatolt területet vissza kellett volna kapjunk. Tényleg igaz a történet, valóban „lejárt már Trianon”?

Nagyon sokan elhiszik a legendát

Délelőtt 10 órakor, amikor a versailles-i parkkomplexum Nagy-Trianon-kastélyában aláírták az első világháborút lezáró, Magyarország számára katasztrofális következményekkel járó békeszerződést, országszerte megkondultak a harangok, az iskolákban, gyárakban gyászszünetet rendeltek el, megállt a közlekedés, bezártak a boltok, a zászlókat félárbócra eresztették. Az országot feldaraboló békediktátum – melybe a magyaroknak nem volt beleszólásuk – ma is nemzeti tragédiaként él a köztudatban, nem meglepő, hogy sokan igyekeztek és máig igyekeznek különböző furcsa teóriákat gyártani, melyek azt pedzegetik, esetleg mégis visszafordítható, akár egy évszázad távlatából is, a trianoni döntés.

A magyar delegáció Versailles-ban
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Az egyik legnépszerűbb legenda szerint a békeszerződés szövegében van egy kitétel, mely szerint a benne foglaltak csupán száz évre érvényesek, a kérdéses időtartam lejárta után törlődnek, vagyis az elcsatolt területek visszakerülnek Magyarországhoz. Egy kicsit misztikusabb változat úgy tartja, a szerződés dokumentumában egy titkos záradék mondja ki az egy évszázados érvényesség tényét. Egy három évvel ezelőtt, a századik évforduló alkalmából készült nem reprezentatív felmérés úgy találta, minden harmadik magyar hisz a békediktátum „lejártában” – holott valójában teljesen megalapozatlan tévhitről van szó.

Valójában Trianon már régen „lejárt”

A trianoni békeszerződés szövege semmilyen ponton nem tartalmaz időbeliségre vonatkozó kitételt, és természetesen titkos záradék sem létezik; a szerződés egy többoldalú (bilaterális) nemzetközi megállapodás, melyet a felek határozatlan időre kötöttek, vagyis nincsen lejárta. Hasonló szerződéseket köthetnek természetesen határozott időre is, az első világháború lezárását jelentő egyezményeket azonban szándékosan úgy tervezték, hogy a bennük foglalt „új béke” egy, az antantországok reményei szerint „örökre szóló” állapotot jelentsen (ez a remény természetesen hiábavalónak bizonyult).

Trianon-ellenes tüntetés a szegedi városházánál 1920-ban
Fotó: Fortepan / Fődi Gábor

A szövegben egyetlen, a döntés visszavonására lehetőséget adó rész létezik, a 19. cikkely, mely szerint „a közgyűlés időnként felhívhatja a (Nemzet)szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné”. A magyaroknak azonban a kezdetektől fogva abszolút nulla esélyük volt, hogy a cikkelyt érvényesítve területeket szerezhessenek vissza: egy efféle határozatot egyrészt a Nemzetek Szövetségének közgyűlése egyhangúlag kellett volna meghozzon és jóváhagyjon, másrészt, a szervezetnek pusztán a jogkövetkezmény nélküli felhívás megfogalmazására lett volna lehetősége, melyet a felszólított országok egyszerűen figyelmen kívül hagyhattak volna.

Végezetül, a trianoni békediktátum lejárta már csak azért sem volt esedékes 2020-ban, mert már sokkal korábban hatályát vesztette, felülírta azt a második világháborút lezáró, 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződés, mely visszaállította a korábban az első és második bécsi döntéssel módosított trianoni határokat. A két békeszerződésben foglaltak között az egyetlen területi különbség annyi volt, hogy utóbbi plusz három falut odaadott Csehszlovákiának a Duna jobb partján, hogy a csehszlovákok hídfőt építhessenek Pozsony védelmére. A nemzetközi jogban ma is az 1947-es és nem az 1920-as békeszerződést tekintik érvényesnek Magyarország határait illetően.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.