Két évet töltött hason fekve, miután túlélte az atomtámadást a japán kamasz

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Japán elleni atomtámadások leghíresebb túlélője, Tanigucsi Szumiteru életveszélyes sérüléseket szenvedett Nagaszaki bombázásakor, csodával határos módon mégis felgyógyult, és a nukleáris lefegyverzés mellett kampányoló békemozgalom arcaként vált ismertté.

Alig két kilométerre tőle robbant fel az atombomba

Az 1929-ben Fukuokában született Tanigucsi Szumiteru másfél évesen elveszítette édesanyját; a tragédiát követően édesapja a megszállt Mandzsúriában kapott mozdonyvezetői állást, a fiú és két idősebb testvére pedig Nagaszakiban élő anyai nagynénjük családjához került. Szumiteru 14 évesen gyakornokként kezdett dolgozni a városi postahivatalban, hamarosan pedig állandó kézbesítőként alkalmazták, biciklijén hordta ki a leveleket különböző címekre.

Így történt 1945. augusztus 9. csütörtök délelőtt is, amikor az akkor 16 éves Tanigucsi a nyári hőség miatt ing nélkül, félmeztelenül biciklizett Nagaszaki belvárosában, táskájában a kézbesítendő levelekkel; mindössze 1800 méterre járt a becsapódás epicentrumától, amikor egy amerikai bombázó 11 óra 2 perckor ledobta a Fat Man („Kövér ember”) névre keresztelt atombombát. Visszaemlékezése szerint Tanigucsi izzó, szivárványszerű fényre lett figyelmes a háta mögött, majd a robbanás hirtelen lesodorta a biciklijéről, és a földre taszította.

Nagaszaki az atomtámadás után
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

A kamasz fiú a talajhoz préselődött, miközben az épületek sorra összedőltek körülötte; hallotta a halálra égő emberek sikoltását, könyörgését, saját szavaival tüzesen izzó pokolként írta le a körülötte történő eseményeket. Végül, amikor a helyzet kissé lecsillapult, megpróbált felállni, ekkor észrevette, hogy a bal karján cafatokban lóg lefelé a bőr, és a meztelen hátán is elkezdett leválni a bőr a húsáról; fájdalmat ugyanakkor nem érzett, mivel a bőrében lévő idegvégződések is elpusztultak. Eltántorgott egy 200 méterrel odébb található fegyvergyár alagútjához, ahol egy másik túlélő segített neki lehántani a hátáról a felsebzett bőrt, és gépolajat kent a sebekre.

Könyörgött az orvosoknak, hogy öljék meg

A dezorientált Tanigucsi éjszakára egy dombon húzta meg magát más túlélők társaságában, akik másnap reggelre mindnyájan elhunytak; túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy segítséget hívjon, ezért két napig feküdt egyedül, étlen-szomjan a domboldalon, mígnem augusztus 11-én a mentőcsapatok rátaláltak. A sikeres megmenekülést követően a fiút egy Nagaszakitól 30 kilométerre található kórházba szállították, ahol az elégtelen higiéniai körülmények miatt tovább súlyosbodtak a sebei, végül Omura város haditengerészeti kórházába került.

Tanigucsi Szumiteru (1929–2017) a felsebzett hátáról készült fényképpel a nagaszaki békeemlékmű előtt
Fotó: John van Hasselt – Corbis / Getty Images Hungary

A kórházban Tanigucsi egy évet és kilenc hónapot töltött a hasán fekve, a hátán keletkezett, a csontjait szabadon hagyó harmadfokú égések miatt ugyanis képtelen volt megfordulni; sokáig élet és halál között lebegett, a mellkasán az állandó nyomástól felfekvés alakult ki, a bőr rothadni kezdett, és lyukak keletkeztek benne. Olyan elképesztő fájdalmakat élt át, hogy gyakran kiabálva kérte, inkább öljék meg, az orvosok legnagyobb megdöbbenésére azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és sikeresen felépült.

A fiatalember három és fél év után, 1949 tavaszán hagyhatta el a kórházat, nem sokkal később pedig visszatért régi munkahelyére, a nagaszaki postahivatalba; teljesen csak egy évtizeddel később, 1960-ban gyógyult fel, ugyanakkor sérüléseinek nyomát egész hátralévő életében viselte, és testének egyes részeiben állandó fájdalmat érzett. Tanigucsi kórházi kezeléséről több riportfotó és egy dokumentumfilm is készült, utóbbinak köszönhetően az egész világ megismerte a férfi hihetetlen történetét, és szembesülhetett az atomtámadások döbbenetes következményeivel.

Egész életét az atomfegyverek elleni harcnak szentelte

Tanigucsi az 1980-as években
Fotó: PBS.org

Tanigucsi egész életét a nukleáris fegyverek elleni küzdelemnek szentelte, békeaktivistaként rengeteg előadást tartott, bejárta a világot, gyakran tüntetéseken is felszólalt. 2003-ban egy interjúban úgy nyilatkozott, a hidegháború lezárultával nem ért véget az atomfenyegetés kora, és a fiatalabb nemzedékeknek is észben kell tartaniuk, mekkora kockázatot jelentenek a nukleáris fegyverek a világban. 2017 júliusában az ENSZ New York-i székhelyén 127 ország írta alá az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló egyezményt, melyhez azonban nem csatlakozott az a kilenc állam (köztük az Egyesült Államok és Oroszország), mely nyíltan vagy gyaníthatóan rendelkezik is nukleáris töltetekkel. Tanigucsi ekkor videóüzenetben hangsúlyozta, a hasonló szerződések nem érnek semmit, amíg minden ország meg nem teszi a szükséges lépéseket.

A Japán elleni atomtámadások leghíresebb túlélője nem sokkal később, 2017 augusztusában hunyt el egy nagaszaki kórházban, 88 évesen; Tanigucsi ekkor már több mint tíz éve küzdött a rákbetegség ritka, Vater-papilla nevű változatával, mely az epe- és hasnyálmirigy-vezetéket támadja meg.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.