Két évet töltött hason fekve, miután túlélte az atomtámadást a japán kamasz

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Japán elleni atomtámadások leghíresebb túlélője, Tanigucsi Szumiteru életveszélyes sérüléseket szenvedett Nagaszaki bombázásakor, csodával határos módon mégis felgyógyult, és a nukleáris lefegyverzés mellett kampányoló békemozgalom arcaként vált ismertté.

Alig két kilométerre tőle robbant fel az atombomba

Az 1929-ben Fukuokában született Tanigucsi Szumiteru másfél évesen elveszítette édesanyját; a tragédiát követően édesapja a megszállt Mandzsúriában kapott mozdonyvezetői állást, a fiú és két idősebb testvére pedig Nagaszakiban élő anyai nagynénjük családjához került. Szumiteru 14 évesen gyakornokként kezdett dolgozni a városi postahivatalban, hamarosan pedig állandó kézbesítőként alkalmazták, biciklijén hordta ki a leveleket különböző címekre.

Így történt 1945. augusztus 9. csütörtök délelőtt is, amikor az akkor 16 éves Tanigucsi a nyári hőség miatt ing nélkül, félmeztelenül biciklizett Nagaszaki belvárosában, táskájában a kézbesítendő levelekkel; mindössze 1800 méterre járt a becsapódás epicentrumától, amikor egy amerikai bombázó 11 óra 2 perckor ledobta a Fat Man („Kövér ember”) névre keresztelt atombombát. Visszaemlékezése szerint Tanigucsi izzó, szivárványszerű fényre lett figyelmes a háta mögött, majd a robbanás hirtelen lesodorta a biciklijéről, és a földre taszította.

Nagaszaki az atomtámadás után
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

A kamasz fiú a talajhoz préselődött, miközben az épületek sorra összedőltek körülötte; hallotta a halálra égő emberek sikoltását, könyörgését, saját szavaival tüzesen izzó pokolként írta le a körülötte történő eseményeket. Végül, amikor a helyzet kissé lecsillapult, megpróbált felállni, ekkor észrevette, hogy a bal karján cafatokban lóg lefelé a bőr, és a meztelen hátán is elkezdett leválni a bőr a húsáról; fájdalmat ugyanakkor nem érzett, mivel a bőrében lévő idegvégződések is elpusztultak. Eltántorgott egy 200 méterrel odébb található fegyvergyár alagútjához, ahol egy másik túlélő segített neki lehántani a hátáról a felsebzett bőrt, és gépolajat kent a sebekre.

Könyörgött az orvosoknak, hogy öljék meg

A dezorientált Tanigucsi éjszakára egy dombon húzta meg magát más túlélők társaságában, akik másnap reggelre mindnyájan elhunytak; túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy segítséget hívjon, ezért két napig feküdt egyedül, étlen-szomjan a domboldalon, mígnem augusztus 11-én a mentőcsapatok rátaláltak. A sikeres megmenekülést követően a fiút egy Nagaszakitól 30 kilométerre található kórházba szállították, ahol az elégtelen higiéniai körülmények miatt tovább súlyosbodtak a sebei, végül Omura város haditengerészeti kórházába került.

Tanigucsi Szumiteru (1929–2017) a felsebzett hátáról készült fényképpel a nagaszaki békeemlékmű előtt
Fotó: John van Hasselt – Corbis / Getty Images Hungary

A kórházban Tanigucsi egy évet és kilenc hónapot töltött a hasán fekve, a hátán keletkezett, a csontjait szabadon hagyó harmadfokú égések miatt ugyanis képtelen volt megfordulni; sokáig élet és halál között lebegett, a mellkasán az állandó nyomástól felfekvés alakult ki, a bőr rothadni kezdett, és lyukak keletkeztek benne. Olyan elképesztő fájdalmakat élt át, hogy gyakran kiabálva kérte, inkább öljék meg, az orvosok legnagyobb megdöbbenésére azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és sikeresen felépült.

A fiatalember három és fél év után, 1949 tavaszán hagyhatta el a kórházat, nem sokkal később pedig visszatért régi munkahelyére, a nagaszaki postahivatalba; teljesen csak egy évtizeddel később, 1960-ban gyógyult fel, ugyanakkor sérüléseinek nyomát egész hátralévő életében viselte, és testének egyes részeiben állandó fájdalmat érzett. Tanigucsi kórházi kezeléséről több riportfotó és egy dokumentumfilm is készült, utóbbinak köszönhetően az egész világ megismerte a férfi hihetetlen történetét, és szembesülhetett az atomtámadások döbbenetes következményeivel.

Egész életét az atomfegyverek elleni harcnak szentelte

Tanigucsi az 1980-as években
Fotó: PBS.org

Tanigucsi egész életét a nukleáris fegyverek elleni küzdelemnek szentelte, békeaktivistaként rengeteg előadást tartott, bejárta a világot, gyakran tüntetéseken is felszólalt. 2003-ban egy interjúban úgy nyilatkozott, a hidegháború lezárultával nem ért véget az atomfenyegetés kora, és a fiatalabb nemzedékeknek is észben kell tartaniuk, mekkora kockázatot jelentenek a nukleáris fegyverek a világban. 2017 júliusában az ENSZ New York-i székhelyén 127 ország írta alá az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló egyezményt, melyhez azonban nem csatlakozott az a kilenc állam (köztük az Egyesült Államok és Oroszország), mely nyíltan vagy gyaníthatóan rendelkezik is nukleáris töltetekkel. Tanigucsi ekkor videóüzenetben hangsúlyozta, a hasonló szerződések nem érnek semmit, amíg minden ország meg nem teszi a szükséges lépéseket.

A Japán elleni atomtámadások leghíresebb túlélője nem sokkal később, 2017 augusztusában hunyt el egy nagaszaki kórházban, 88 évesen; Tanigucsi ekkor már több mint tíz éve küzdött a rákbetegség ritka, Vater-papilla nevű változatával, mely az epe- és hasnyálmirigy-vezetéket támadja meg.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.