Amikor a 2-es metró a hidegháború viharában megépült, úgy tervezték, hogy egy atomcsapás esetén is biztonságot nyújtson. A Polgári Védelem felügyelete alatt kialakított alagútrendszer légmentesen lezárható járataival 3 napig biztos fedezéket nyújtana az oda menekülő lakosságnak.
Hirosima és Nagaszaki mellett egy másik japán városra is atombombát dobott volna le az Egyesült Államok a második világháborúban. A támadás azonban meghiúsult, miután Kokura felett túl felhős volt az ég, a város így megmenekült.
A Japán elleni atomtámadások leghíresebb túlélője, Tanigucsi Szumiteru életveszélyes sérüléseket szenvedett Nagaszaki bombázásakor, csodával határos módon mégis felgyógyult, és a nukleáris lefegyverzés mellett kampányoló békemozgalom arcaként vált ismertté.
Rajta kívül még 164 japánról ismert, hogy mindkét atombomba ledobásának túlélői, de Jamagucsi Cutomu az egyetlen, akinek a japán kormány hivatalosan is megadta a kétszeres túlélő címet.
Az atomháború fenyegetése számtalan írót megihletett az ötvenes években éppúgy, mint napjainkban. Milyen lenne a világ, ha elpusztulna a jelenlegi civilizáció? Milyen élet várna a túlélőkre? Öt (plusz egy) könyvet ajánlunk, amelyek ezeket a kérdéseket járják körbe.
1945. augusztus 6-án az amerikai légierő nukleáris csapást mért Hirosima városára, három nappal később pedig Nagaszaki is atomtámadás áldozatává vált: a korábban elképzelhetetlen pusztítást végző támadásokban a becslések szerint 129-226 ezer, többségében civil áldozat vesztette életét, a kettős tragédiát követően Japán feltétel nélkül kapitulált. Kevesen tudják azonban, hogy eredetileg Kiotó lett volna az amerikaiak első számú célpontja – végül egy szerencsés egybeesés mentette meg a várost a pusztulástól.
