A világ egyik legszerencsésebb embere egy japán mérnök volt: két atomtámadást is túlélt

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Rajta kívül még 164 japánról ismert, hogy mindkét atombomba ledobásának túlélői, de Jamagucsi Cutomu az egyetlen, akinek a japán kormány hivatalosan is megadta a kétszeres túlélő címet.

Szerencse vagy balszerencse: mindez csak nézőpont kérdése, hiszen a japán mérnök szerencsésen túlélt két atomtámadást, ugyanakkor volt annyira szerencsétlen, hogy Hirosima után Nagaszakiban is ott legyen azon a napon, amikor az amerikaiak atombombát dobnak a városra. 

Talán mégis inkább szerencsésnek nevezhetjük a férfit, hiszen nemcsak ő, hanem kisfia és felesége is átvészelték ezt a borzalmat, majd magas életkort élt meg.

2010-ben, 93 évesen hunyt el, miután már kétszer kicselezte a halált.

Hirosimába munkája miatt utazott

A B–29-es bombázókat Japánban használta az amerikai hadsereg
Fotó: Photo 12 / Getty Images Hungary

A japán férfi mindössze 29 éves volt, amikor munkáltatója, a Mitsubishi Heavy Industries három hónapra Hirosimába küldte, hogy egy új tankerhajó tervezésén dolgozzon. Augusztus hatodika volt az utolsó nap, amit a városban töltött: nagyon várta, hogy hazatérhessen Kacutosi nevű fiához és feleségéhez, Hiszakóhoz. Utoljára gyalogolt a Mitsubishi hajóépítő műhelye felé reggel negyed kilenc táján, amikor egyszer csak meghallotta a fölötte elhúzó bombázó hangját. Látta, ahogyan a B–29-es egy ejtőernyőőre rögzített, kis tárgyat dob le, majd mintha gigantikus magnéziumvillanást látott volna, a bomba felrobbant.

Beugrott egy árokba, majd meghallotta a fülsiketítő robajt is. A robbanás ereje felkapta, és egy közeli burgonyaföldön dobta le a férfit, aki a detonáció helyszínétől mindössze három kilométerre tartózkodott.

Ahogy később a The Timesnak nyilatkozva elmondta, valószínűleg elájult egy kis időre, amikor pedig magához tért, csak feketeséget látott.

A robbanás hamuja vette körül, egyetlen dolog volt felismerhető környezetében: a gomba alakú tűzcsóva, mellyel a robbanás járt.

Arca és karja megégtek, dobhártyái beszakadtak, de így is eljutott a hajógyárig, ahol megtalálta két életben maradt kollégáját.

Főnöke nem hitte, amit a bombáról mesélt

Az éjszakát egy óvóhelyen töltötték el, ezt követően pedig megtudták, hogy a vonatok még mindig járnak. Elindultak az állomásig, útjukat világvégére emlékeztető jelentek övezték: megégett testek, lerombolt épületek. Egy ponton folyón kellett átkelniük, mely halottak testeit sodorta. Amikor végre eljutottak a vonatállomásig, hozzájuk hasonló állapotú, megégett menekülőkkel közösen szálltak fel a járműre.

Jamagucsi úti célja Nagaszaki, az otthona volt. Nyolcadikán, a reggeli órákban érkezett meg, és

Idézőjel ikon

azonnal orvosi segítségért ment a kórházba, ahol egy volt osztálytársa kezelte.

Sérülései annyira súlyosak voltak, hogy a férfi először meg sem ismerte egykori barátját, és ugyanígy járt családjával. A felismerhetetlenségig bekötözve, lázasan tért vissza körükbe – de életben volt.

A japán munkaetika azonban így is azt követelte meg a mérnöktől, hogy másnap reggel jelenjen meg a Mitsubishi irodájában. 11 óra körül épp egy megbeszélésen vett részt, ahol főnökének a Hirosimában történtekről kellett beszámolnia. Az nem akarta elhinni, hogy egyetlen bomba valóban képes lehet megsemmisíteni egy teljes várost, nemsokára azonban Jamagucsi ismét látta a már jól ismert villanást.

Nagaszaki az atombomba robbanásakor
Fotó: Handout / Getty Images Hungary

Az atombomba túlélője azt hitte, őt követi a felhő

Még azelőtt a földre tudta vetni magát, hogy a robbanás ereje az összes ablakot betörte volna – első gondolata az volt, hogy az atombomba követte őt Hirosimából Nagaszakiba. Ahhoz képest, hogy ismét igen közel volt a detonációhoz, egészen jól megúszta az esetet, bár ismét jelentős adag sugárzás érte szervezetét.

Ő azonban felesége és gyermeke miatt aggódott igazán.

Házuk egy része a földdel vált egyenlővé, de felesége fiával együtt épp elindult otthonról, hogy a patikában olyan szert vásároljon, amely segíti Jamagucsi égési sebeinek gyógyulását.

A robbanás idején egy alagútban kerestek és találtak menedéket. Ha a mérnök nem sérül meg Hirosimában, felesége és fia Nagaszakiban valószínűleg meghalt volna otthon.

Egészsége sosem lett a régi

A kétszeres atombomba-túlélő Jamagucsi
Fotó: Jemal Countess / Getty Images Hungary

A kétszer átélt sugárzás hatására a következő napokban kihullott a haja, sebei üszkösödni kezdtek, és folyamatosan hányt: azt hite, nem éli túl. Lánya visszaemlékezése szerint a hatvanas évekig folyamatosan be volt kötve testének egy része, és teljesen meg is kopaszodott. Egyik fülére nem hallott, és epehólyagját is kivették. Fia és felesége is rákban halt meg, 59, illetve 88 évet éltek meg. Egyik lánya, Naoko egész életében betegeskedett, másikuk, Tosikó pedig nagyon alacsony fehérvérsejtszámmal élt, folyamatosan aggasztotta, hogy ő maga is rákbeteg lesz-e.

A mérnök egészen a kétezres évekig nem akart beszélni mindarról, amit átélt. Költészetével próbálta feldolgozni az eseményeket, ám miután fia meghalt, az atomfegyverek leszerelésének egyik szószólójává és támogatójává vált. Az ötvenes években született még két lánya is, az atombomba kétszeres túlélőjének járó hivatalos elismerést pedig 92 évesen, 2009-ben kapta meg.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.