Így változtatta meg a tudományt egy halott kacsa: a legbizarrabb Ig Nobel-díjak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Kees Moeliker holland ornitológus életében nem gondolta volna, hogy pont egy hullagyalázó kacsa miatt kap egy olyan tudományos díjat, amiről addig nem is hallott. A Nobel-díj vicces kistesója, a tudományos közösség bennfentes tréfája, az Ig Nobel csupa szórakoztató tudományos felfedezést mutat be az érdeklődők számára.

A rotterdami Természettudományi Múzeum félig-meddig egy üvegpalota, ami a madarakra nézve egy vesztőhely. Kees Moeliker, a múzeum kurátora szorgalmasan takarította a madártetemeket az épület körül, amiket – bármily bizarr is – már koppanásuk alapján is képes volt azonosítani. Egy alkalommal furcsa dologra lett figyelmes.

Még mielőtt kiért volna, hogy az elpusztult kacsákat felszedje (és a múzeum gyűjteményébe beajánlja kitömésre), megrökönyödve látta, hogy az elhullott állattal társa párosodni próbál. A kíváncsi biológus azt is felfedezte, hogy a kacsák mindegyike hím volt.

Halott kacsáról jót vagy semmit

A sztori leírva talán nem is olyan mókás, mint Moeliker TED-előadásában, amit már majdnem másfél millióan megnéztek. A történet során a biológus beavat minket a kacsapénisz létezésének titkába, ami már csak azért is érdekes, mert az összesen 10 ezer madárfajból mindössze 300 rendelkezik ilyen ivarszervvel. 

Kees Moeliker nevéhez köthető a tőkés récéknél előforduló homoszexuális nekrofília első tudományosan dokumentált esete

Moeliker tehát felfedezte és tanulmányozni kezdte a kacsák közti homoszexuális nekrofília eseteit, és csak kollégái, barátai unszolására publikálta kutatásainak eredményeit. Ezzel a lépéssel vett fordulatot az élete, mert publikációjával megnyerte az Ig Nobel-díjat.

Az Ig Nobel-díj története

Az Ig Nobel-díjat azokra a kutatásokra adják, amik először megnevettetik az embereket, azután meg elgondolkodtatják, azzal a végső céllal, hogy felkeltse mások érdeklődését is a tudomány iránt. A díjazottakat az Annals of Improbable Research című tudományos vicclap szerkesztőgárdája néhány harvardi – egyetemi és főiskolai – egyesülettel együttműködve választja ki.

A nyertesek a Harvard Egyetemen egy látványos gálán vehetik át jutalmukat igazi Nobel-díjasoktól.

A díjjal pénzjutalom nem jár, a díjazottak saját költségükön vesznek részt a díjátadón, már ha megjelennek. Sir Andre Geim, oroszországi német származású fizikus volt az első kutató, aki Ig Nobel- és Nobel-díjat is kapott.

A legbizarrabb Ig Nobel-díj-nyertesek

2019 kémiai díjat kapott az a kutatás, amely az 5 éves gyerekek napi nyáltermelésének mennyiségét mérte fel. Most már tudjuk, hogy az átlag 5 éves naponta félliternyi nyálat termel, legnagyobb részét evés során.

2000- ben Charles Paxton nyert A struccok udvarlási viselkedése az emberek irányába, angliai gazdálkodási körülmények között című tudományos írása alapján. Dan Ariely az orvostudományi díjat kapta meg annak kimutatásáért, hogy a hamisított gyógyszerek közül a drágább jobban hat, mint az olcsó.

Békedíj is létezik, amit 2018-ban például annak a kutatócsoportnak ítéltek oda, amely az autóvezetés közben előforduló ordibálások és káromkodások gyakoriságát, motivációit és hatásait vizsgálta.

Irodalmi kategóriában is jutalmazzák a különösen elvadult munkákat, díjazott például a svéd Fredrik Sjöberg, akinek háromkötetes önéletrajzi anyaga a halott legyek, illetve a még nem halott legyek gyűjtésének szépségéről szól.

Volt olyan év is, amikor a közgazdasági kategóriát is be kellett vetni, mert egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az élő krokodilokkal való kapcsolat a szerencsejátékra való hajlamot.

Támogatási díj kategóriában is előfordulnak nyertesek: James Cole 2018-ban számítások útján bebizonyította, hogy mennyire nem járnak jól a kannibálok, mivel az emberi húst tartalmazó étrend sokkal kalóriaszegényebb, mint a hagyományos húsos diéták.

Magyarok is kaptak Ig Nobel-díjat

2016-ban két díjazott kutatásban is vettek részt magyarok: az ELTE Fizikai Intézetének kutatócsoportja arra volt kíváncsi, miért nem kedvelik a böglyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez. 

Az idén esedékes Ig Nobel-díjakat a 32. Ig Nobel-díj-átadó ünnepségen, 2022. szeptember 15-én adták át, melyet internetes közvetítésen keresztül lehetett követni.

Ha jól mulattál a fentieken, olvasd el az állatvilág mókás udvarlási szokásairól írt válogatásunkat, amiben ígérjük, nem lesznek hullagyalázó récék.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.