Itt a legmegosztóbb étel szezonja

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha tél, akkor kocsonya: ez az étel nagyjából annyira megosztó, mint a pacalpörkölt, mégis sok háztartásban van legalább egy valódi rajongója.

Lehet, hogy hungarikumnak hinnéd, de a valóságban számos nemzet főzi, aztán dermeszti máig különböző alapanyagokból a kocsonyát. Bármilyen megosztó is legyen az étel, sokak számára éppúgy hozzátartozik létezése a téli ünnepkörhöz, mint a sokkal nagyobb közönségkedvenc bejglié vagy töltött káposztáé. De vajon ismerjük, vagy csak rettegjük ezt a fura ínyencséget?

Egy igazán megosztó étel

Magam a kocsonyairtózók táborába tartozom: el sem tudnám képzelni, hogy a jéghideg, remegős, zselészerű valamit jó ízzel fogyasszam, ennek ellenére, vagy talán éppen ezért viszont élénken él emlékeimben az, amikor nagymamám télen hosszas előkészületeket követve elkészítette az aktuális adag kocsonyát. Be kellett szerezni a megfelelő összetevőket, utána egy hatalmas lábasban főtt meg a jellegzetes szagú étel. 

A szagelszívók ideje előtt én már ilyenkor menekültem volna a lakásból, annyira beleitta magát mindenbe a kocsonya összetéveszthetetlen szaga.

Pedig a java ekkor még hátravolt: meg kellett keresni a legszebb tányérokat, azokba pedig ki kellett mérni a kocsonyát. Ez sem kis feladat: egyáltalán nem mindegy, melyik tányérba pontosan mi kerül, melyiket kinek szánja a készítő. A következő kihívás a logisztikáé volt: nemcsak el kellet tenni minden tányérnyit valahova, de közben ildomos volt elkerülni azt, hogy kifolyjon a tálból az étel, mely ekkor még csak egy borzasztóan zsíros és büdös leves (szerintem legalábbis). A hűtőbe mindig csak a fele fért be, a spájzba nagy műgonddal betett tányérokra pedig addig kellett vigyázni, míg valaki ki nem ette a hűtőből a dermedt ételt.

A kocsonya olyan étel, melynek készítése nagy hozzáértést követel meg
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Az első recept halkocsonyáról maradt fenn

Bármennyire nem viseltem el nemhogy az ízét, de a szagát sem az ételnek, ez a rituálé mélyen megmaradt bennem: a kocsonya mindenképpen tud valamit, ez pedig nem más, mint hagyományokat teremteni maga körül.

A kocsonya olyan különlegesség, melyet a német, a szláv, a görög, az orosz és a francia konyha egyaránt ismer. Ezek a népek mind-mind sertésből készítik az ételt – ahogyan az én nagymamám is –, a legkorábbi ránk maradt kocsonyarecept ugyanakkor nem másból, mint halból készítette ezt a különlegességet. A 14. századi Viandier nevet viselő szakácskönyvből fennmaradt recept ófrancia nyelven íródott, és még levendulát is tartalmaz összetevői közt, franciákról lévén szó.

Idézőjel ikon

A legkorábbi magyar recept a 16. századból maradt ránk,

és ezek után nem lesz meglepő, hogy szintén halkocsonyáé. Viza, ponty, tokhal, harcsa mind lehettek összetevői az ételnek, később már tehénlábból is főzték, a sertésig azonban csak a 17. században jutottak el a magyarok. A reformkorban aztán már a legváltozatosabb húsokkal készítették a kocsonyát.

A béka esete a kocsonyával

Ha valaha töprengtél már az étel nevének furcsaságán, akkor a kocsány szóban keresheted annak eredetét: a ragadós, reszketős étel kapcsán Magyarországon sokaknak ugrik be a béka meg a miskolci kocsonya története. E szerint a miskolci magyar huszárfogadóban egy betérő vendég elé egy tál, a pincéből felhozott kocsonyát helyeztek, ám amikor a tisztes és meglehetősen éhes vendég nekilátott volna a kocsonya bekebelezésének,

dermedten vette észre, hogy abba derékig beléfagyott egy béka, mely pislog rá.

Hát, innen a pislogó békakocsonya története.

A jó kocsonya négy titka

Ha te is az étel rajongóinak táborába tartozol, és arra is rávetted magad, hogy otthon készítsd el, akkor a hozzáértők szerint négy fontos dolgot kell betartanod. Ezek a következők:

  • Szánd rá a megfelelő időt.
  • Ne ijedj meg rengeteg fokhagymát tenni belé.
  • Gazdagon rakd meg zöldségekkel is a lábast.
  • Disznó körmét, farkát, bőrét, fülét és lapockáját is főzd bele.

Nem nullakalóriás fogás lesz a végeredmény, az egészen biztos, de ha még ettől sem rettentél meg, akkor ezt a receptet ajánljuk. Ha továbbra is a távolból csodálod inkább ezt az ételt, akkor viszont jó pár kalóriától megkímélted magad: ezzel mindenképp nyersz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.