Leonardo da Vinci művei a történelem legrejtélyesebb alkotásai. Az utolsó vacsora című freskója megválaszolatlan kérdések garmadájával szembesíti a művészettörténészeket és a műkedvelőket. Egy kérdés viszont minden kétséget kizáróan megválaszolható, mégpedig az, hová tűnt Jézus lába a képről?
Az utolsó vacsora a reneszánsz polihisztor Leonardo da Vinci világhírű freskója, amelyet a festő 1495-től 1498-ig készített el bőkezű mecénása, a milánói herceg, Ludovico Sforza megrendelésére. A műalkotás a milánói Santa Maria delle Grazie templom refektóriumában, azaz étkezőjében található, és Jézust ábrázolja apostolai körében egy újszövetségi jelenetben: a keresztre feszítése előtti vacsorán.
Da Vinci azt a pillanatot festette meg, amikor Jézus elmondja: tudja, hogy valamelyikük elárulja őt („De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon. Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt.”), az apostolok pedig mind másképp reagálnak. A festő a freskó szinte minden négyzetcentiméterén újabb és újabb szimbolikus motívumot, megoldandó rejtélyt tár elénk.
Talány övezi a Jézus jobbján ülő, feminin alakot (akire a teológusok János apostolként tekintenek, de lábra kélt az a művészettörténészek által cáfolt teória is, miszerint valójában Mária Magdolnát), ahogyan a gazdátlan, kést markoló kezet is. A képen mindennek jelentése van az apostolok testtartásától az eldőlt sótartón és az asztalokon található ételen keresztül a háttérben látható oszlopokig. Egy újabb elmélet szerint a freskón egy rejtett zenei motívumra is lelhetünk.
Egyetérthetünk abban, hogy Da Vinci freskójából egyetlen apró részlet sem hiányozhat, hogy maradéktalan összképet kapjunk. A 17. századi lakók azonban nem sokat törődtek rejtett jelentéssel és kompozícióval, számukra elsőbbséget élvezett a praktikum. El is érkeztünk Az utolsó vacsora legkönnyebben megfejthető rejtélyéhez: hová tűnt Jézus lába a képről?
1652-ben ajtót nyitottak a refektóriumban a szomszédos terembe, ehhez pedig elkerülhetetlennek látták, hogy feláldozzanak egy darabot a festményből, így Jézus lábából is. Az elmúlt évszázadok folyamán más károk is csorbítottak Az utolsó vacsora egykori fényén. A 18. század végén Napóleon katonái istállónak használták a helyiséget, a második világháborúban pedig a németek bombázták az épületet.
