Egy kutatócsoport úgy véli, hogy megtalálhatta Leonardo da Vinci DNS-ét, ami segíthet jobban megérteni az ismert polihisztor zsenialitását.
A művészettörténet egyik leghíresebb ellenségeskedése nem a műtermekben, hanem Firenze utcáin zajlott Leonardo da Vinci és Michelangelo Buonarroti között. Bár mindketten korszakalkotó zsenik voltak, személyiségük annyira különbözött, hogy rivalizálásuk gyakran utcai vitákba torkollott. Ez a feszültség nemcsak a munkákért folytatott harcról szólt, hanem mély személyes ellentétekről is: a két mester olykor nyilvánosan, a járókelők előtt is sértegette egymást.
A Mona Lisa mosolya évszázadok óta rejtély. Egyes kutatók szerint a jellegzetes arckifejezés oka a metsző fogak elvesztése vagy akár arcidegbénulás utáni izomelváltozás lehetett. Mások szerint a titok a festmény optikai trükkjében rejlik, hiszen a mosoly attól függően tűnik fel vagy halványul el, hogy hova nézünk a képen.
A diafilmre égett por szaga a besötétített szobában, a fordítva befűzött tekercstől értelmezhetetlen szöveg és a becsípődött szalagszél miatt egyre rövidebbre vágott filmek jelensége vagy ismerős számodra, vagy nem a '80-as években nőttél fel.
A reneszánsz talán két legnagyobb alkotója, Leonardo da Vinci és Michelangelo Buonarroti ki nem állhatták egymást. Egyszer versengeniük is kellett egymással, ám sosem derülhetett ki, melyikük győzött.
Leonardo da Vinci a Mona Lisán kívül számos zseniális találmányáról híres, még olyanokról is, amilyeneket egyébként nem is ő talált fel. Ugyanakkor olyan remekje, mint a szét- és összeszerelhető, újrahasznosítható és önmegtartó hídja, talán kevésbé ismert.
Leonardo da Vinci számtalan alkotásával, vázlatával és feljegyzésével sok rejtélyt hagyott az utókorra maga után. Ezek közül talán az egyik legérdekesebb a milánói Sforza-kastély alatt futó alagút, amelyről sokáig azt hitték, csak a képzelet szüleménye.
Mona Lisa modelljének kiléte máig rejtély. A legtöbb történész szerint egy firenzei nőt ábrázol, Lisa Gherardinit, akit 15 évesen férjhez adtak egy idősebb férfihez.
Leonardo da Vinci 1498-ban fejezte be egyik legjelentősebb festményét, Az utolsó vacsorát. Az alkotás sorsa azonban meglehetősen hányattatott volt: nem sokkal azután, hogy elkészült, elkezdett lepattogzani róla a festék, 1652-ben pedig a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor belső átalakítása során egy ajtónyílás miatt egy darabot kivágtak Leonardo mesterművéből.
Ha a régi korok festményeinek nőalakjaira gondolunk, kapásból beugrik néhány híres név. Azt azonban nem gondoltuk volna, hogy sok esetben egy igencsak mérgező vegyület tette híressé őket.
Ma, amikor a széles, ívelt szemöldök és a néha pamacsra emlékeztetően dús (mű)szempilla jelentik sokaknak a női szépséget, különösen szembetűnő, hogy az ikonná vált Lisa Gherardini, ismertebb nevén Mona Lisa, sem szemöldök, sem szempillák terén nem állt túl fényesen. Hová lettek azok a pillák, és ha létezik szépségideál ezek nélkül, mi miért akarjuk túlzásba vinni?
A rejtélyes mosolyú Mona Lisa ma Leonardo da Vinci leghíresebb alkotásának számít, korábban azonban csupán egy volt a reneszánsz zseni megannyi mesterműve közül – hírnevét egy nagy vihart kavart bűnesetnek köszönheti, amikor egy leleményes amatőr tolvaj meglovasította a Louvre-ból. A nagy képrablás kapcsán még Pablo Picassót is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség.
