Ezért utálta egymást Leonardo és Michelangelo

Olvasási idő kb. 4 perc

A reneszánsz talán két legnagyobb alkotója, Leonardo da Vinci és Michelangelo Buonarroti ki nem állhatták egymást. Egyszer versengeniük is kellett egymással, ám sosem derülhetett ki, melyikük győzött.

Ha megkérdeznénk száz embert, hogy ki a reneszánsz kor két legnagyobb művésze, túlnyomó többségük bizonyára azonnal Leonardo da Vinci és Michelangelo nevét mondanák ki. És nem is véletlenül, hiszen olyan alkotásokat köszönhetünk a két mesternek, mint a Mona Lisa, az Utolsó vacsora és az Angyali üdvözlet (Leonardo), illetve a Dávid, a Pietà és az Utolsó ítélet (Michelangelo). A két művész ugyanakkor ki nem állhatta egymást – korabeli feljegyzések is tanúskodnak arról, hogy többször összetűzésbe keveredtek. 

Elméletek arról, miért utálták egymást

Amikor Leonardo és Michelangelo először találkoztak egymással, előbbi már majdnem 50 éves, elismert művész volt. Itália-szerte kapott megkereséseket, és olykor arra is felkérték, hogy vegyen részt más művészek alkotásainak elbírálásában. Így történt ez 1501-ben is, amikor tagja volt annak a bizottságnak, amelynek döntésén múlt, hogy hová kerüljön egy fiatal szobrász hatalmas alkotása. Miközben a Dávid (mert természetesen Michelangelo híres művéről volt szó) elhelyezéséről folyt a vita,

Leonardo vázlatfüzetébe elkészítette a saját változatát a szoborról, amelyben Neptunuszként ábrázolta Michelangelo alkotását.

Végül a Palazzo Vecchio előtti téren helyezték el a Dávidot
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Hogy pontosan honnan származik kettejük ellentéte, arról több teória is napvilágot látott az idők során. Egyesek szerint a származás is közrejátszhatott ebben: míg Leonardo egy parasztlány házasságon kívül született gyermeke volt, Michelangelo egy középkori nemes hölgyig, Matilda toszkánai őrgrófnőig vezette vissza családfáját. Ellentétükben az is szerepet játszhatott, hogy nagyon különböző emberek voltak: Michelangelo magányos, önmarcangoló személyiségként állandó harcban állt önmagával és a világgal – nem csoda, hogy Leonardót túlságosan nagyviláginak és optimistának tartotta. Végül valószínűleg az sem sokat javított kapcsolatukon, hogy ugyanazoknak a mecénásoknak a megbízásaiért kellett versengeniük.

Michelangelo zsák diója

Ellentétükből egyikük sem csinált titkot. Leonardo gyakran hangoztatta, hogy a szobrászat kevésbé nemes művészet, mint a festészet, amire válaszul Michelangelo kifejtette: a szobalánya is jobban ért azokhoz a témákhoz, amelyekről „az az ember” nyilatkozik.

Az idősebb művész naplójában egy alkalommal kifejtette, hogy Michelangelo szerinte túlságosan izmos emberalakjai úgy néznek ki, mint egy-egy zsák dió.

Az Ötszázak terének egy-egy falára kellett freskót festeniük
Fotó: United Archives / Getty Images Hungary

Egyik összetűzésükről részletes feljegyzések is fennmaradtak. Firenze egyik utcáján találkoztak össze, ahol Leonardo felszólította a fiatal szobrászt, hogy egy Dante-részlet magyarázatával bizonyítsa eszét. A vita hevében Michelangelo felhánytorgatta, hogy Leonardo még egy bronzló megalkotására sem volt képes – a szúrás azért is fájhatott, mert a művész valóban félbehagyott egy hátast ábrázoló bronz alkotást Milánóban.

Két mestermű egy teremben

Kettejük versengésének csúcsa azonban bizonyára az lehetett, amikor Giorgio Vasari mindkettőjüket felkérte, hogy fessenek freskót Firenze kormányzói palotájában, a Palazzo Vecchióban található Ötszázak termének falára – a helyiség kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen itt ülésezett a nagytanács. Az idősebb művész azt a feladatot kapta, hogy az anghiari csatát örökítse meg, amely Milánó és Firenze 31 éves vetélkedésének egyik jelentős összecsapása volt. Michelangelónak a terem átellenben elhelyezkedő falára a Firenze és Pisa között az előbbi győzelmével záruló cascinai csatát kellett megfestenie.

Leonardo alkotása, az anghiari csata központi része így nézett volna ki Rubens szerint
Fotó: Dea / G. Nimatallah / Getty Images Hungary

Noha sajnos egyik alkotás sem készült el teljesen, a fennmaradt vázlatokból, feljegyzésekből kitűnik, hogy a két művész mennyire különböző szemlélettel közelítette meg a témát. Leonardo tumultuózus, drámai jelenetet képzelt el, amelyen lovak és harcoló emberek dühtől és bosszúvágytól fűtött, kaotikus – de persze aprólékos műgonddal megkomponált – csoportja látható. Michelangelo ezzel szemben sokkal inkább az emberekre és az emberi érzelmekre koncentrált: mint a Dávid esetében, itt is az összecsapás előtti pillanatokat tervezte megörökíteni. A katonák meztelenre vetkőzve épp az Arnóban fürdenek, amikor felhangzik a riadó, és az emberek kapkodva igyekeznek felöltözni, mielőtt eléri őket az ellenség.

Bastiano da Sangallo alkotása Michelangelo vázlatai alapján
Fotó: De Agostini Picture Library / Getty Images Hungary

Leonardo tovább jutott, de az ő festménye is elpusztult

Michelangelo alkotása egyáltalán nem készült el, el sem jutott odáig, hogy elkezdje felfesteni a falra – csak néhány vázlatból tudjuk, milyennek tervezte. Leonardo ennél sokkal tovább jutott, ám kísérletezőkedve ez egyszer megcsalta. Szokatlan módon olajfestéket akart használni a falon – hasonlóan az Utolsó vacsorához – ám ennek most sem lett jó vége: a festék a nagy tartókban elhelyezett parázs ellenére sem száradt elég gyorsan.

Megfolyt, csöpögni kezdett, a színek és a formák elkenődtek, így Leonardo félbehagyta.

Michelangelo vázlata és Leonardo félkész freskója egy szűk évtizeden át díszítette ugyanannak a teremnek a két átellenes falát. Bartolommeo Bandinelli azonban 1512-ben féltékenységből elpusztította Michelangelo rajzát, és a 16. század közepén Leonardo műve is odaveszett, amikor Vasarit felkérték, hogy alakítsa át az Ötszázak termét, és falait saját freskóival díszítse.

Da Vinci festményét az Ötszázak termében sokan újraalkották, köztük Paul Rubens is, aki előszeretettel alakította át maga, és mások festményeit. Erről itt olvashatszbővebben.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Gyönyörű színésznő és feltaláló volt: segített megnyerni a második világháborút

A huszadik század egyik legelbűvölőbb hollywoodi sztárjaként sokáig csak a „világ legszebb nőjeként” emlegették, ám Hedy Lamarr sokkal több volt egy ragyogó arcnál a filmvásznon. A kulisszák mögött egy zseniális elme rejtőzött, aki egy olyan találmánnyal segítette a szövetségeseket a második világháborúban, amely nélkül ma nem lenne se wifi, se Bluetooth.

Életem

Lépcsőzhet a tacskó? Ezek a mozgások nem ajánlottak a kutyáknak

A felelős kutyatartás fogalma nem merül ki a minőségi táplálásnál és az együtt töltött időnél: kedvencünk mozgásszervi egészsége nagyban függ attól, milyen fizikai feladatok elé állítjuk nap mint nap. Bár a kutyák atletikusak, bizonyos fajták sajátosságai és a modern életmód olyan kockázatokat jelentenek kedvenceink számára, amelyek súlyos gerinc- és ízületi sérülésekhez is vezethetnek.

Offline

Kvíz: te tudod, mit jelentenek ezek a régi magyar szavak?

A szavak nem örökéletűek: ahogy a világ változik körülöttünk, úgy kopnak ki egyes kifejezések a mindennapi használatból, vagy alakul át a jelentésük. Régi szóvá válhat egy kifejezés azért, mert eltűnik az a tárgy vagy szokás, amit jelölt, vagy mert egyszerűen újabb, divatosabb szó veszi át a helyét.

Mindennapi

Új áldozatokra lesnek a csalók: ők vannak a legnagyobb veszélyben

Kibercsalók a Magyar Nemzeti Bank vagy az Európai Unió nevében telefonon keresnek meg korábbi befektetési károsultakat, hogy adófizetésre hivatkozva ismételten pénzt csaljanak ki tőlük. Az elkövetők a hatóság látszatát keltve, a pénzek visszaszerzésének ígéretével próbálják megismételni korábbi sikeres bűncselekményeiket.

Önidő

Ezért sóhajtozik a kutyád – érdemes komolyan venni

A te kutyád is sóhajtozik? Az enyém is. Mélyen, teátrálisan, mintha a világ összes terhe az ő vállát nyomná. Kiderült, hogy a hangos kilégzés jelezhet elégedettséget, csalódottságot, feszültséget, sőt akár fájdalmat is.