A Magyar Nemzeti Levéltárban rejtett dokumentumok betekintést nyújtanak abba, miként érték el a magyar reneszánsz legnagyobb főúri családjai, hogy gyermekeik szülessenek, vagy éppen kóros fájdalmaikat csillapítsák. A gyógynövényes praktikák mellett bizony sok furcsaságot is bevetettek a gyógyulás érdekében.
A reneszánsz kor emberei meglehetően bizarr gyógymódokra támaszkodtak, amikor valami gond támadt az egészségükkel. Egy 16. századi orvosi kézikönyvek vizsgálatán alapuló kutatás szerint ebben az időszakban a gyógyszerként alkalmazott főzetek gyakran egzotikus összetevőket tartalmaztak. Az egyik kötet például kígyóolajat, porított gyíkot és vízilófogat említ.
Federico Zuccari az olasz manierizmus elismert festője volt, ám a kritikát nem szenvedte: rendszeresen festményein reagált a valós vagy vélt sérelmeire, míg végül XIII. Gergely pápa száműzte Rómából.
Az érett reneszánsz művészeti szemléletét három festő munkássága formálta. Tiziano, Veronese és Tintoretto munkássága napjainkban is csodálatra méltó. Egyikük azonban messze kiemelkedett életmódját tekintve, olyan vagyonos volt, hogy talán máig őt tekinthetjük a leggazdagabb művészek egyikének.
Janus Pannonius, az első név szerint ismert magyar költő latinul írt. A 15. században élt költő az itáliai Ferrarában tanult, s első, pajzánnak mondott versei a kamaszfiúk hálószobájának fülledt világát idézik meg – nem csoda, hogy sokáig kellett várni a magyar fordításra.
A reneszánsz Itáliában nemcsak a művészet és a hatalmi játszmák formálták a mindennapokat, hanem az is, hogy ki hogyan jelent meg a nyilvánosság előtt. A korszak egyik legnagyobb hatású alakja Isabella d’Este volt, akinek szépsége és kifinomult divatérzéke egész városokat bűvölt el.
A Tudor-kor egyik legellentmondásosabb alakja volt Jane Boleyn, akit a történelem évszázadokon át „a leggyűlöltebb nőként” tartott számon Angliában. A kortársak szerint elárulta a férjét és két királynét, Anne Boleynt és Catherine Howardot is, így a társadalom szemében a hataloméhes árulás jelképévé vált. Egy új történelmi regény azonban most egészen más fényben mutatja meg őt.
Nem véletlenül a világ egyik leghíresebb alkotása Michelangelo Utolsó ítélet című festménye. A hatalmas reneszánsz mestermű bővelkedik az izgalmas titkokban, a meglepő megoldásokban és a furcsa részletekben.
Michelangelo Pietàja ma plexifal mögött emlékeztet arra, hogy 1972-ben ezen a napon egy magyar férfi kalapáccsal próbálta meg szétverni a szobrot. A vandál Jézusnak képzelte magát.
A reneszánsz talán két legnagyobb alkotója, Leonardo da Vinci és Michelangelo Buonarroti ki nem állhatták egymást. Egyszer versengeniük is kellett egymással, ám sosem derülhetett ki, melyikük győzött.
A reneszánsz és a barokk határmezsgyéjén alkotott, kora egyik leghíresebb festője volt Caravaggio. Festményei, művészete fantasztikus, ám közben egyre-másra verekedésekbe, botrányokba keveredett – halálában is szerepet játszott könnyelmű élete.
A reneszánsz időszak formabontó volt a történelem során, hiszen az ember mint egyéni entitás, először ekkor emelkedett ki a társadalomból. A szinte forradalminak számító időszakban azonban éppúgy akadtak furcsa szokások, mint előtte és utána.
