Ezt a nőt gyűlölték a legjobban a reneszánsz Angliában

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Tudor-kor egyik legellentmondásosabb alakja volt Jane Boleyn, akit a történelem évszázadokon át „a leggyűlöltebb nőként” tartott számon Angliában. A kortársak szerint elárulta a férjét és két királynét, Anne Boleynt és Catherine Howardot is, így a társadalom szemében a hataloméhes árulás jelképévé vált. Egy új történelmi regény azonban most egészen más fényben mutatja meg őt.

Philippa Gregory, A másik Boleyn lány szerzője új könyvében (Boleyn Traitor) Jane Boleyn történetét dolgozza fel, és arra hívja fel a figyelmet, hogy talán nem ő volt az a „gonosz feleség”, akinek a király udvara és az utókor beállította. Gregory szerint Jane inkább túlélő volt: egy olyan nő, aki a Tudor-udvar játszmái között próbált talpon maradni, miközben a hatalom és a férfiak politikai manipulációi sodorták a vesztébe.

Anglia legutáltabb nőjének számított

Jane fiatalon került VIII. Henrik udvarába, és feleségül ment George Boleynhez, Anne Boleyn testvéréhez. Amikor Anne-t és George-ot 1536-ban kivégezték, a kortársak Jane-t gyanúsították az árulással, mondván,

Idézőjel ikon

ő szolgáltatta a királynő elleni bizonyítékokat.

Történészek azonban mára megkérdőjelezik ezt: semmi konkrétum nem utal arra, hogy Jane döntő szerepet játszott volna a kivégzésben, sőt, egyes források szerint még kegyelmet is kért férjének.

Az egykor Anglia legutáltabb nőjének számító Jane Boleyn ártatlanságát igyekeznek alátámasztani a történészek
Fotó: Jonathan Brady - PA Images / Getty Images Hungary

Egyetlen hibája az volt, hogy rosszkor volt rossz helyen

A királynék sorozatos bukása után Jane mégis a felszínen tudott maradni, ami tovább növelte a gyanút vele szemben. Az ifjú Catherine Howard királyné szolgálatában ismét rosszkor volt rossz helyen.

Segített eltitkolni a fiatal királyné szerelmi viszonyát, amiért 1542-ben őt is lefejezték.

Ez végképp megerősítette a róla kialakított negatív képet, de Gregory és több modern történész szerint mindössze a túlélés miatt kényszerült tetteire.

A szerző szerint Jane Boleyn élete nem egy bűnös nő, hanem egy elnyomó rendszer áldozatának története. Egy olyan emberé, aki túlságosan hitt abban, hogy alkalmazkodással és hűséggel biztonságot teremthet magának, miközben egy olyan világban élt, ahol a nők csak addig számítottak, amíg hasznosak voltak a befolyásos férfiak számára.

Ha kíváncsi vagy a szűz királynő történetére, aki soha nem házasodott meg, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.