Ősi könyv fedte fel a reneszánsz kor legbizarrabb gyógymódjait

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A reneszánsz kor emberei meglehetően bizarr gyógymódokra támaszkodtak, amikor valami gond támadt az egészségükkel. Egy 16. századi orvosi kézikönyvek vizsgálatán alapuló kutatás szerint ebben az időszakban a gyógyszerként alkalmazott főzetek gyakran egzotikus összetevőket tartalmaztak. Az egyik kötet például kígyóolajat, porított gyíkot és vízilófogat említ.

A kutatás szerint a mai szemmel meglehetősen furcsán ható gyógymódok nagyrészt a korabeli gondolkozásmódból fakadtak: sokan úgy tartották, hogy a növények és állatok bizonyos tulajdonságai korrigálhatják az emberi szervezetben fellépő hiányállapotokat, és az azokból fakadó betegségeket.

Nehéz helyzetben voltak a reneszánsz kor betegei

A korai reneszánsz időszakában a betegek igencsak magukra voltak utalva. Amikor valamilyen egészségügyi problémájuk támadt, a legtöbb esetben csak megfelelő tudással nem rendelkező orvosokra, vagy homályos eredetű és hatású gyógymódokat tartalmazó könyvekre támaszkodhattak.

A kor orvosi kézikönyvei végigvezették az olvasókat a főzetkészítés folyamatán, olyan készítményeket ígérve, amelyek a hajhullástól a hasmenésig sokféle egészségügyi probléma kínáltak gyógyírt.

A főzetek előállításához bizarr alapanyagokat, például porított gyíkot, vízilófogat vagy akár emberi ürüléket használtak.

A 16. századi orvosi könyvek elemzése rengeteg új információt tárt fel a reneszánsz kori gyógymódokról
Fotó: imageBROKER/joseantona / Getty Images Hungary

Az angliai John Rylands Research Institute and Library és a Manchesteri Egyetem számos olyan régi kötetet őriz, amely betekintést enged a kor gyógymódjaiba. Közéjük tartozik Bartholomäus Vothgerr német szemorvos két munkája, a „Hogyan gyógyítsuk és űzzük ki az emberi test minden baját és betegségét”, valamint az „Egy hasznos és alapvető kis orvosi könyv a közember számára”. A kutatók számára nemcsak maguk a könyvek, hanem az azokon talált minták is értékes információkkal szolgáltak.

Bizarr gyógymódok sorát tárták fel a könyvek

A kutatók a lapokon hátrahagyott ujjlenyomatokból és szerves maradványokból nyertek ki fehérjemintákat, majd ezeket elemezve tárták fel, hogy a reneszánsz emberek a gyakorlatban milyen gyógymódokat használtak. A vizsgálat rámutatott, hogy egyes alapanyagok nem szerepeltek hozzávalóként a könyvekben, de valamilyen kapcsolatban álltak a kezelni kívánt állapottal, így kísérleti jelleggel alkalmazhatták őket.

hajhullás elleni főzetek például bükkből, vízitormából és rozmaringból készülhettek, egy másik készítményben pedig a kopaszság ellenszereként egy mustárral azonos családba tartozó növényt használhattak – őrölt káposzta és retekolaj mellett. A minták alapján a főzetek készítői mindezeken túl cikóriával, csillagfürttel, szójababbal, húsvéti liliommal és eukaliptusszal is kísérletezhettek.

Vogtherr idejében az egzotikus összetevőkön alapuló gyógymódok lettek a legelterjedtebbek. Ezeket állatokból nyerték ki, és távoli vidékekről szállították Európába.

Idézőjel ikon

Különösen a hüllőket tekintették divatos orvosságnak. A hajhullás elleni főzetekhez például egyes esetekben gyíkokat és teknőspáncélt használtak.

A korszak irodalmának alaposabb vizsgálata azt mutatta, hogy a német hajnövesztő szerekben népszerű alapanyagnak számított a gyíkolaj (lehetőleg francia vagy olasz eredetű), valamint a szárított és porrá zúzott gyíkfej.

A furcsa összetevők gyakran porított formában kerültek a főzetekbe
Fotó: Comstock / Getty Images Hungary

Az egyik könyv szerint a legértékesebb hozzávalók közé tartoztak a vízilófogak is, amelyekről úgy tartották, hogy gyógyítják a fogfájást, a fejfájást és az aranyeret. Sőt, valójában az egész állatnak gyógyító erőt tulajdonítottak. Hamvait például bőrápolásra használták, zsírjából lázcsillapítót készítettek, csontjaiból pedig fogsort faragtak.

Lehettek hasznos összetevőik is

A különös összetevők felhasználása mögött az a hiedelem állt, hogy a növények és állatok egyes tulajdonságai korrigálhatják az emberi szervezetben fellépő hiányállapotokat, így gyógyító erejük lehet.

Nem minden reneszánsz gyógymód állt ugyanakkor távol a valóságtól. Egyes ajánlások olyan növényi összetevőket tartalmaztak, mint a ginszeng, amely erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, így az érintettek számára valóban előnyösnek bizonyulhatott a fogyasztása.

Ha kíváncsi vagy a középkor legveszélyesebb gyógymódjaira, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.