Ezért utálta egymást Leonardo da Vinci és Michelangelo: az utcán gúnyolódtak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A művészettörténet egyik leghíresebb ellenségeskedése nem a műtermekben, hanem Firenze utcáin zajlott Leonardo da Vinci és Michelangelo Buonarroti között. Bár mindketten korszakalkotó zsenik voltak, személyiségük annyira különbözött, hogy rivalizálásuk gyakran utcai vitákba torkollott. Ez a feszültség nemcsak a munkákért folytatott harcról szólt, hanem mély személyes ellentétekről is: a két mester olykor nyilvánosan, a járókelők előtt is sértegette egymást.

Az ellentét alapja a két művész eltérő életmódja volt. A Michelangelonál húsz évvel idősebb Leonardo elegáns és udvarias ember volt, aki a festészetet tartotta a művészetek etalonjának. Ezzel szemben Michelangelo magányos, hirtelen haragú és gyakran ápolatlan volt, és a szobrászatot tekintette az igazi művészetnek. Leonardo a szobrászkodást poros és fárasztó fizikai munkának nevezte, amit Michelangelo sértésnek vett. Michelangelo pedig Leonardo befejezetlen munkáit és állandó kísérletezését gúnyolta, mert szerinte a mester nem volt elég kitartó.

Számtalanszor egymásnak feszült Leonardo da Vinci és Michelangelo

A konfliktus akkor mélyült el igazán, amikor Leonardo tagja lett annak a csoportnak, amely Michelangelo híres Dávid-szobrának helyéről döntött. Leonardo azt javasolta, hogy a szobrot tegyék egy félreeső helyre, és még a meztelenségét is kritizálta. Ez a javaslat sértette az ifjú Michelangelo büszkeségét, aki úgy érezte, hogy

az idősebb művész szándékosan akarja elrejteni remekművét a nyilvánosság elől.

Leonardo da Vinci és Michelangelo rivalizálásának pozitív hozadéka is volt
Fotó: coverdale84 / Getty Images Hungary

Egy gúnyos megszólalás vetett véget kapcsolatuknak

A viszály végül az utcai gúnyolódások szintjére süllyedt. Egy alkalommal Leonardo egy Dante-verssel kapcsolatban kért volna segítséget Michelangelótól egy baráti társaságban. A szobrász azonban segítség helyett dühösen vágott vissza: emlékeztette Leonardót egy soha be nem fejezett milánói lovas szobrára. Gúnyosan azt mondta neki:

Idézőjel ikon

te még egy bronzlovat sem tudtál kiönteni, most meg engem kérdezel?

Ez a nyilvános megalázás végleg tönkretette a kapcsolatukat.

A két óriás küzdelméből végül Firenze városa profitált, hiszen mindkettőjüket felkérték a városháza falainak festésére. Bár a versengés miatt végül egyik nagy kép sem készült el teljesen, a köztük lévő feszültség mindkét művészt arra sarkallta, hogy a maximumot hozza ki magából, és bár különböző személyiségek voltak, kiemelkedő művészetükkel örökre beírták magukat a történelembe.

Ha kíváncsi vagy a nőre, akit a legjobban gyűlöltek a reneszánsz Angliában, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.