Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Részletes információkat kevesen tudnak az ítészek szempontjairól, hát még arról, hogy miért kap egy étterem akár három csillagot is, míg némelyiktől azt az egyet is elveszik, amivel korábban büszkélkedhetett. Pedig az elismerés alapítói a kezdetekben mégis megfogalmaztak egy iránymutatást azzal kapcsolatban, mire számíthatunk, ha betérünk az egy-, két- és háromcsillagos helyekre.
Az éttermek és a séfek legrangosabb elismeréséhez rengeteg érdekes történet kapcsolódik. Azt már régóta tudjuk, hogy az azonos nevű gumiabroncshoz nagyon is sok köze van a csillagoknak. André és Édouard Michelin, a gumiabroncsgyártók akkori marketinghúzása volt a kiadvány, amiben a francia éttermeket és szálláslehetőségeket vették sorra azzal a céllal, hogy növeljék az autók és az abroncsok eladását a kedvcsinálóval. Ebből nőtte ki magát a csillag annyira rangos elismeréssé, hogy még a kőkemény(nek gondolt) Gordon Ramsay is sírva fakadt, amikor néhány éve az egyik csillagját elvették tőle.
Az Insider annak járt utána, mit jelent ma egy- és többcsillagosnak lenni a gyakorlatban. Tényleg sokkal finomabbat eszünk majd egy három-, mint egy egycsillagosban, vagy olyan apró részletekben rejlik a különbség, amiket talán észre sem veszünk, ha nem vagyunk mi magunk is a gasztronómia szakértői?
Rengeteg titok veszi körül az elismerést
Annyi biztos: a három Michelin-csillag elnyerése a legmagasabb elismerés, amelyet egy étterem kaphat, de hivatalos és részletes információk nincsenek arról, miért is jár a elismerés. A Michelin Guide csapat titkolja, hogy pontosan milyen szempontok alapján döntik el, mely éttermek érdemelnek csillagokat és hányat.
2018-ban világszerte több mint 100 három Michelin-csillagos étterem volt, ám számuk folyamatosan változik, egyesek újat kapnak, míg másoktól elveszik az elismerést.
És nem csak a bírák szempontjait tartják titokban. A tesztelők csakis vendéglátós tapasztalattal rendelkező szakemberek lehetnek, ám az egész felvételi procedúra annyira titkos, hogy a legenda szerint csak akkor tudod meg, hogy a Michelinnek fogsz dolgozni, ha már felvettek. Olykor még az ellenőr családja sem tudhatja pontosan, hogy mit dolgozik az illető, és a tesztelők nem a kedvenc éttermeiket járják egész nap. Szigorú menetrend szerint dolgoznak, egy héten minimum hét, maximum kilenc helyen ehetnek. A tulajdonosok, a séfek és a személyzet soha nem tudhatja, mikor és kik bírálják éppen a helyet.
Hogy pontosan mit keresnek az ellenőrök egy étterem értékelésekor, azt nagyrészt titokban tartják, de ezeket biztosan vizsgálják: az ételek minőségét, az ízeket és a főzési technikák professzionális kivitelezését, az étlap egyedi hangulatát, a következetesen jó minőséget és azt, hogy árban is megéri-e az, amit fogyasztasz.
A csillagok odaítélésekor az étterem belső berendezését, a terítéket és a szolgáltatásokat soha nem veszik figyelembe, mégis értékelik. Az ilyen szempontokat egy kevésbé ismert, kés-villa szimbólummal pontozzák a kiadványban. Ha az étterem egyet kap, az kényelmest jelent, ha ötöt, akkor luxuskörülményekre számíthatunk.
Miben különböznek az egy-, két- és a háromcsillagos éttermek?
Erre az alapítók annak idején megfogalmazott szándékaiból lehet következtetni. Már induláskor kijelentették, hogy az (akkor még) útikönyv egy csillaggal minősíti a „kellemes úti kitérőt jelentő, kiváló fogásokat kínáló” éttermeket. Két csillagot kapnak azok a kitűnő éttermek, amelyek miatt érdemes az utazóknak akár hosszabb kitérőket is tenni, és hármat adnak azoknak a helyeknek, amelyeknek a meglátogatása külön utazást is megér, még akkor is, ha semmi dolgunk nincs a környéken.
Akárhány csillagot is kapjon a séf, az hatalmas elismerés a számára, ám a Michelin ragaszkodik ahhoz, hogy a díjak elsősorban a fogyasztókról, nem pedig a szakácsokról szólnak.
Az elismerés gazdái 1997-ben a Bib Gourmand díjat is bevezették, amelyet úgy írnak le tájékoztatójukban: „nem egészen csillag”. Akad ugyanis néhány olyan étterem, amely talán nem különleges, mégis tisztességes fogásokat kínál, jó áron – ezeket is szerették volna elismerni valamiképpen. Olyan barátságos helyek kaphatják meg az elismerést, amelyek mérsékelt áron kínálnak jó ételeket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy étteremnek drágának kell lennie ahhoz, hogy Michelin-csillagot nyerjen. Szingapúrban a Hawker Chan utcai kifőzdéje a világ legolcsóbb Michelin-csillagos étterme, ami csirkét és rizst kínál kevesebb mint ezerforintnyi helyi dollárért.
