Miért pont tűzijátékkal ünnepeljük az augusztus 20-át?

Ma már a partikon, fesztiválokon sem ritka látvány az éjszaka égre fellőtt színkavalkád, sőt közeledik augusztus huszadika is, ami látványos tűzijátékáról lett híres. De mióta ünneplünk tűzzel, és pontosan miért is tesszük ezt?

Ahhoz, hogy tűzijátékot létrehozzunk, nem volt elég csupán ismerni a láng titkait. Sebességre is szükségünk volt, no meg különböző színekre. Éppen ezért egészen addig nem létezett igazi  tűzijáték, amíg fel nem fedezték a puskaport. Időszámításunk szerint 900-ban a kínaiak már megfejtették a feketelőpor titkait, és nem kellett sok ahhoz, hogy puskapor, faszén, kén és salétrom keverékét bambuszból készült fáklyákba töltsék. A fáklya a tűzbe dobva nagyot durrant, lángot vetett, ami azért volt fontos, mert a kínaiak hite szerint a zaj és a fény képes volt elűzni a rossz szellemeket. Nem véletlen, hogy az egyre fejlettebbé váló tűzijáték mind gyakrabban világított éjszakánként a császári ünnepeken, a vallásos megemlékezéseken és minden nagyobb rendezvényen.

A kínai varázslat

Nem volt túl sok időre szükségük ahhoz sem, hogy rájöjjenek: a puskaporos keverékből kiváló háborús fegyvereket, rakétákat lehet készíteni. Eleinte a papírba csomagolt kis petárdákat a nyílvesszők végére rögzítették, úgy lőtték ki az ellenségre. A kirobbanó hang és fény megrémítette az ellenfél katonáit és lovait is. 

Közben persze a nép szórakoztatásról sem feledkeztek meg. 1100-ra már a tűzijátékok – egyelőre még mindig csak Kínában – odáig fejlődtek, hogy a rakéták mellett forgó tűzkerekek, színes füstbombák is a levegőbe kerültek. 

A szakma legnagyobb zsenijének Li Tian szerzetest tartják. A férfi 601 és 690 között élt, és nagyon sokat tett a tűzijátékok kifejlesztéséért, sőt egy alkalommal Liuyang városában a nyomorgó embereket is ezzel vidította fel. Hálából templomot emeltek a tiszteletére, és minden évben megemlékeznek munkásságáról – mi mással, mint látványos tűzijátékkal. Liuyang egyébként a mai napig a tűzijátékok fellegvárának számít, az egyik legnagyobb pirotechnikai exportőrként tartják számon a világon.

1645: Tűzijáték Joseph Furttenbach festményén
1645: Tűzijáték Joseph Furttenbach festményénFotó: Andreas Praefcke / Wikimedia Commons

Ettől volt egyedi Mátyás király esküvője

A tűzijáték Kínából az arab karavánok segítségével jutott el a világ többi részére, persze némi késéssel. Európában a reneszánsz idejében kezdtek légi látványosságokat használni. A két legnagyobb központ Itáliában és Németországban alakult ki, az első európai tűzijáték Vicenza városának egén jelent meg. Az itáliaiak a látványos, bonyolult, káprázatos elemekre helyezték a hangsúlyt, míg a német iskola a tudományos háttér fejlesztésére fókuszált.

A színes égi játék hamar elterjedt Franciaországban is, ahol a királyi udvar lelkesedett érte, és persze Angliában, ahol Yorki Erzsébet és Boleyn Anna megkoronázását is ez tette látványossá. A tűzijáték olyannyira népszerű lett, hogy William Shakespeare több művében is említést tesz a mulatság ilyetén formájáról. 

Hazánkban először 1476-ban láthattak tűzijátékot az emberek, mégpedig I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén Székesfehérváron. Ettől kezdve a magyarok körében is egyre elterjedtebbé vált az ünneplés díszkivilágítása, 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték, sőt eddigre már a módosabb magánemberek is megengedhettek maguknak egy-egy tüzes mulatozást. 

Tűz a szabadságharcban

A magyar történelem során több alkalommal maradt el teljesen hosszú évtizedekre, akár századokra is a tűzijáték. A török hódoltság ideje alatt például nagyon nem voltunk ünneplő kedvünkben, míg a fent említett visszafoglalásnál már annál inkább. Rákóczi Ferenc is ismerte, sőt használta a rakétákat, bár ő inkább hadászati céllal (jelzésre és világításra) a szabadságharc idején. Ugyanígy jó hasznát vették a pirotechnikának az 1848–49-es szabadságharcban: Görgeynek külön röppentyűs csapata létezett, saját tűzmesterrel. 

A tűzijáték ezután inkább csak szórakoztató céllal készült, neves születésnapok, bálok – például az Anna-bál – idején. A hazai pirotechnikai ipart Emmerling Adolf és Janitsári Iván alapították meg az 1900-as évek elején. Emmerling üzemet is építtetett Pesterzsébeten, ami egészen az 1946-os államosításig gyártotta a tűzijátékokat. A gyár Balatonfűzfőn éledt újra, ahol Teleki György vegyésznek és Fekete Károly gépészmérnöknek hála 1965-től már elektromos vezérlésű tűzijátékokat lehetett megrendelni.

Fiatal lány nézi a 2006-os budapesti tűzijátékot, amire lecsapott később a vihar
Fiatal lány nézi a 2006-os budapesti tűzijátékot, amire lecsapott később a viharFotó: Alessandra Benedetti - Corbis / Getty Images Hungary

Az augusztus 20-ai tűzijáték hagyománya

Emmerling még egy dologban volt úttörőnek mondható: 1938-ban ő ünnepelte először Szent István napját tűzijátékkal (István halála 1038. augusztus 15-én történt, de csak öt nappal később avatták szentté). A Gellért-szobor körül megrendezett égi játékot minden évben megismételte, ekkor indult el az augusztusi tűzijáték hagyománya, magánkézben.

A második világháború idején szüneteltek ugyan, de 1954-től ismét beindultak a rakéták. Sokáig azért nem száguldozhattak az égen, mert 1956-ban tíz évre betiltották a tűzijátékok használatát az országban. 1966 volt az az év, amikor az első augusztus huszadikai rendezvényt hivatalosan is tűzijátékkal tették még emlékezetesebbé. Ilyen célú szórakozást egyébként csak az államnak volt joga megrendelni, magánember egészen a rendszerváltás időszakáig nem rendezhetett tűzijátékot. A pirotechnikai szakma így 1992-től éledt újra hazánkban, azóta is minden augusztusi ünneplés egyre látványosabb, színesebb, összetettebb. 

Színes, hangos környezetszennyezés

A tűzijáték működtetésével nem csak csodálatos színek és minták járnak, a feketeleves sem marad el. Először is hatalmas zajjal jár, komoly füst- és porfelhő keletkezik, és a fényszennyezés sem elhanyagolható méretű. Ám ez még semmi: a színes sziporkákért felelős vegyi anyagok – régen még ólom és higany is szerepelt az összetevők között – megmaradnak és beborítják a területet, ahová lehullanak, legyen az szárazföld vagy víz. 

A színes füst apró fémrészecskéket is tartalmaz (a vörös színt például a stroncium vagy a lítium adja, a kéket és a zöldet a mérgező bárium és a réz), de levegőbe kerülnek kálium- és alumínium-vegyületek, illetve reaktív klór- és oxigénvegyületek is. A szennyező hatás jól kimutatható: a spanyolországi Gironában a Les Fogueres de Sant Joan során felhasznált tűzijátékokból származó fémrészecskék több napig keveregtek a városban.

Indiában a Diwali tűzfesztiválok olyan légszennyezést okoznak, mint ami Peking egy rosszabb napján tapasztalható. Angliában a Guy Fawkes-ünnepek tűzijátékainak utóhatásai is megmaradnak, és egyértelműen kimutathatók a város légszennyezettségének vizsgálatakor: londoni kutatók szerint a tűzijáték maradványai veszélyesebbek a tüdőnkre, mint a kipufogógázból származó vegyületek – és ez nem légből kapott információ: Indiában a Diwali fesztiválok után 30-40 százalékkal megnő a regisztrált légzési problémák aránya.

Az indiai Diwali fesztivál tűzijátékának füstfelhője kifejezetten káros
Az indiai Diwali fesztivál tűzijátékának füstfelhője kifejezetten károsFotó: SOPA Images / Getty Images Hungary

A visszamaradó apró részecskék nemcsak a szárazföldön okoznak gondokat, de a vizekben is, főleg ha a víztükör felett durrogtatnak. A perklorátok az ivóvízbe jutva pajzsmirigyproblémákért, illetve hormonális zavarokért lehetnek felelősek, sőt a fejlődő magzatok szervezetében is károkat okozhatnak. Egy környezetvédelmi ügynökség mérése szerint az Oklahoma-tó perklorátszintje egy nagyobb tűzijáték után az ezerszeresére emelkedett, ráadásul a magas koncentráció nyolcvan napig meg is maradt. 

Ez azért lehetséges, mert a zömében továbbra is Kínában gyártott tűzijátékok veszélyességével, ellenőrzésével, környezetszennyező, egészségkárosító hatásával szinte alig foglalkoznak. Magánemberként annyit tehetünk, hogy igyekszünk nem a füstfelhő közepébe cseppenni, nem veszünk részt olyan rendezvényen, ahol zárt térben alkalmaznak pirotechnikai eszközöket, sőt mi magunk sem használunk a kezünkben, a közelünkben füstöt okádó tárgyakat, petárdákat.

Akik szív- vagy tüdőproblémákkal élnek, asztmásak, lehetőleg kerüljék a tűzijátékok területét, különben köhögésre, a légutak és a szem irritációjára, az alapbetegség súlyosbodására számíthatnak. A kevésbé környezetszennyező tűzijátékra pedig még hosszú évekig várnunk kell, bár már folynak kísérletek, amelyek során sűrített levegőt alkalmaznak a fellövéshez, kevesebb báriumot és stronciumot (mindkettő nehézfém) használnak a színezésnél, illetve a mérgező oxidálószereket is igyekeznek lecserélni. Érdemes lesz figyelni, hogy a zöldebb tűzijátékok a következő években meg tudják-e törni a szennyező típusok egyeduralmát.

Mustra