Semmi sincs a hűtőben? Nézd meg újra!

Van az a jelenet a Bridget Jones-ban, amikor a főhősnő kinyitja a hűtőszekrényét, és valami penészlepte sajtfalaton, meg néhány üveg régi savanyúságon kívül semmit sem talál, ezért aztán ráveti magát a finomnak semmiképpen sem nevezhető maradékokra. Nos, nekem meggyőződésem, hogy ha Bridget szánt volna tíz percet egy normális vacsora elkészítésére, még ezekből is étterembe illő fogást kreálhatott volna.

IMG 1119
Fotó: Steiner Kristóf

Az eddigi legsikeresebb maradék-fogásom a múlt heti szusirendelés után rajtunk maradt marinált gyömbérből, tengeri algából, és egészen vékonyra szeletelt, hámozott uborkából állt, szezámmaggal megszórva. Meglocsoltam egy kis almaecettel, agavésziruppal - de a méz is kiváló -, és pár csepp szójaszósszal. Az algában az a jó, hogy szárított állapotban örökkön örökké felhasználható marad, és nincs más feladat vele, mint beáztatni, majd átöblíteni párszor, és kinyomkodni. Ráadásul tele van omega 3-mal, amitől állítólag szépek és okosak, meg kiegyensúlyozottak leszünk.

Na de ma reggel farkaséhesen ébredtem, és épp uborkám se volt, csak egy negyed lilakáposztám, meg egy árválkodó lilahagymám. Ez aztán a kihívás!

Magenta saláta

Hozzávalók (2 adaghoz)

1/4 lilakáposzta
1 fej lilahagyma
1 marék aszalt áfonya (de ha a mazsola gyakoribb maradék a konyhádban, az is szuper lesz)
1/2 citrom, narancs, vagy mandarin
olívaolaj (vagy mogyoró, mák, szezámmagolaj... ami van otthon)
almaecet (vagy sima ételecet)
só, bors
1 marék pirított tökmag (nálam épp ez akadt a mélyhűtőben, de mandulával, vagy dióval is jó)

IMG 1114
Fotó: Steiner Kristóf

Nem volt sok dolgom: vékony csíkokra vágtam a lilahagymát és a lilakáposztát, megszórtam az áfonyával, meglocsoltam olívával és almaecettel, ráfacsartam a citromot, sóztam, borsoztam, és összekevertem, majd megkínáltam a tetejét egy kis tökmaggal.

Hamis hummusz - tahini, avagy szezámmagkrém

A mélyhűtőben mindig tartok szeletelt kenyeret - ebből nem árt feltankolni, mert a gázrózsa feletti rácson, kis lángon fél perc alatt lehet ropogós, friss kenyérré változtatni. Emellé már csak valami proteinbombára volt szükségem a reggelimhez, a megoldás pedig ott figyelt a mélyhűtőmben: szezámmag. Általában salátákat szoktam felturbózni vele, vagy kenyerek tetejére szoktam szórni, mert tele van B vitaminnal, kalciummal és vassal - de most vad ötletem támadt.

kamuhummusz
Fotó: Steiner Kristóf

Hozzávalók (2 adaghoz)

2 csésze szezámmag (vagy amennyi van)
1 gerezd fokhagyma (ha nincs friss, nézd át a fűszereidet, tuti van valami fokhagymás fűszersód, legrosszabb esetben a klasszikus ételízesítő is megteszi)
olíva, vagy napraforgóolaj
bármilyen (szárított) zöldfűszer (petrezselyem, bazsalikom, oregano)
só, bors ...
és egy kis citromlé (bolti is lehet)

Beleszórtam a szezámmagokat egy keverőtálba, meglocsoltam fél deci olajjal és fél deci vízzel, beledobtam a fokhagymát, a fűszereket - mindenből egy csipetet - ráfacsartam a maradék citromot, és előkaptam a botmixeremet.

Viszonylag hosszú idő, 5-6 perc kellett, míg teljesen egységes masszát kaptam, közben pedig folyamatosan és apránként adagoltam a vizet. Sokan egészen folyós tahinit készítenek, én azt szeretem, ha a kiskanállal megemelve visszagöndörödik, nem pedig lefolyik. Utólag még sóztam egy kicsit, majd mivel találtam egy kis zacskósaroknyi diót, a tetejére szórtam. Olyan krémes, és laktató, mint a hummusz, és tökéletesen illik a ropogós, könnyű salátához.

Esküszöm, életem egyik legjobb reggelije volt.  Tanulság? Amikor meggyőződéssel állítjuk, hogy semmi sincs otthon, akkor érdemes kicsit szélesebbre nyitni a konyhaszekrény ajtaját, bekukkantani a mélyhűtőbe - általában ezeken keresztül érkezik a megvilágosodás.