Chanel-történelem Karl Lagerfeld kisfilmjében

Olvasási idő kb. 2 perc

1913-ban nyitotta meg legendás boltját Coco Chanel, ennek az események állít emléket most Karl Lagerfeld.

Divatrajongók ezrei égtek lázban az elmúlt napokban, alig várták ugyanis, hogy napvilágot lásson Karl Lagerfeld kisfilmje, amely pontosan száz évvel ezelőttre repít minket vissza. A fekete-fehér felvételen, melyen Keira Knightley játssza Gabrielle Chanel alakját, több, manapság igen nagy népszerűségnek örvendő modell – javarészt Lagerfeld kedvencei – is helyet kapott.

A történet Deauville-ben kezdődik, 1913-at írunk, a szereplők korhű ruhában és környezetben lesznek szemtanúi, amikor Coco Chanel megnyitja első kalapboltját. Sokan kétkedve nézik a kezdeti erőfeszítéseket, de nem kell sokat várni arra, hogy az első érdeklődő hölgy betérjen az üzletbe.

A filmben feltűnik Coco Chanel barátja is, akit Jake Davies alakit. Lehet, hogy megvan Lagerfeld új kedvence és Baptiste Giabiconi ideje lejárt? Nem tudni, a férfi midenesetre zavarbaejtően helyes és nem meglepő módon kiváló a stílusa. Kicsit azért sajnáljuk, hogy a teljes film fekete-fehér, néhol szívesen látnánk, hogy milyen színeket álmodott meg a rendező – már ami a ruhákat illeti.

Megjelenik Lindsey Wixson is, aki miután betér a boltba és szigorú tekintettel felméri a kínálatot, úgy dönt, hogy mindent megvásárol, ami az üzletben található. A 18 perces film zenei aláfestése vidám, a publikálás időpontja is tökéletes, a mai időjárás mellett teljesen bele tudjuk magunkat élni a könnyed történetbe. A videó végén Vita Sackville-West – akit egyébként Saskia de Brauw alakít – a bolt kirakatát nézi és azt mondja: "Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz 100 év múlva!". Elgondolkodtató lezárása a filmnek és centenáriumi megemlékezésnek is tökéletes.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.