Beyoncé rasszista humorra utal befeketített arcával

Olvasási idő kb. 2 perc

A L'Officiel Paris fotóihoz Beyoncét úgy festették be, ahogy régebben a rasszista viccekkel szórakoztató fehér bőrű színészeket sminkelték feketére.

Volt, hogy kifehérítették Beyoncé bőrét, most egy fotózás kedvéért éppen, hogy feketére festették. A francia L'Officiel Paris magazin kilencvenedik száma, illetve Fela Kuti nigériai zenész és emberjogi aktivista előtt tisztelgett Beyoncé Knowles egy fotósorozattal. Az énekesnő egy Broadway-előadást is megtekintett, amely annyira megihlette, hogy az következő albumára is hatással volt.

A Jezebel a magazin közleményét idézve arról számol be, a fotózás az „afrikai királynő” mottóval zajlott. Az énekesnő designer ruhákban pózolt, arcát pedig, Claudia Schifferéhez hasonlóan befeketítették. Utóbbi célja elvileg a tiszteletadás az elnyomott feketék iránt, megkülönböztetésük egyik jelképével.

A blackface

A XIX. században terjedt el az Egyesült Államok színjátszásában, hogy a darabokban esetlegesen megjelenő, erősen sztereotípiák alapján megalkotott, többnyire bugyuta, sokak szemében alantas, kiszolgálói munkát végző feketéket fehér színészek játszották el, feketére maszkírozott arccal, kikarikírozott vonásokkal, például szélesre rúzsozott szájjal. A kirekesztő hagyomány nagyjából száz évig tartotta magát az Egyesült Államokban, közben a szokás átterjedt Angliába is, ahol tovább élt. Olyannyira, hogy a televízióra is áthúzódott. Még a hetvenes évek végén is voltak olyan adások, amelyekben sötétre maszkírozott fehérek alakították a feketéket, ezzel erősítve és elősegítve a feketék kizsákmányolását, valamint alaposan megnehezítve a társadalmi beilleszkedésüket. (Forrás: Wikipedia)

Jogvédők már Schiffer sorozatáról is úgy vélekedtek, rasszista, rossz üzeneteket hordoz. Az Ethical Style akkor egy rövid posztot írt a témáról, amelyben mélyen elítélték a képeket. A kérdést most is felvetette a Jezebel: ha már tiszteletadásról van szó, mi értelme van csupán az arc befestésének? És tekinthető-e valódi blackface-nek, ha egy eleve sötét bőrű ember arcán még sötétítenek kicsit? Vagy ez csak arról szól, hogy a divat szívesen feketít be arcokat?

„Mókás dolog a divattal és a sminkkel játszani, a divat ráadásul mindig is szívesen provokált, és próbálgatta határait. De ha sötétebbre fested az arcodat, hogy afrikaibbnak tűnj, az nem azt jelenti, hogy több nemzetet, törzset és kultúrát redukálsz le egyetlen barna színre? Nem a bőrszíne tesz valakit afrikaivá. Az afrikai diaszpóra Brazíliától Haitiig, Nagy-Britanniától Pakisztánig terjed. Az, hogy valakit megihlet Fela Kuti, nem ugyanaz, mintha a sötét bőrt valaki divatkellékként használja. [...] Azzal, hogy Beyoncé arcát sötétebbre festették, a francia divatszerkesztők nem éppen ugyanúgy kezelik, mint egy fehér modellt, vagyis egy tiszta lapot, amelyre bármit festhetnek? És nem úgy, mint egy valódi fekete nőt, afrikai örökséggel?”

A Jezebel szerkesztőségi kommentárja arra is kitér, olcsó megoldásnak találják, hogy az afrikai örökséget párducmintás ruhákkal hangsúlyozzák. Ehelyett, az énekesnőre ráadhattak volna monjduk egy anyukája által varrt "afrikai" ruhát, vagy az Arise Africa Fashion Week-en bemutatott modellek közül vehetett volna fel néhányat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.