Építsünk országimázst gulyással, gyertek!

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy vegyesházasság, és pár külföldön töltött év természetes hozadékai a nem magyar barátok, akik nem feltétlenül ugyanazt szeretik, amit mi. Kivéve a mexikóiakat és a genovai Carolát, aki egy olasz bőrbe bújt magyar menyecske, az Európai Kolbásszövetség egyik alapító tagja, ritka kivétel, megeszi még a kolbászzsírban konfitált fokhagymát is, és azt is tudja, mi a focaccia titka. De mi ettől még szeretjük őket, hiába nem lehet kocsonyát, pacalt, nyelvet, akármit adni nekik. Láttam már világlátott, tökös ír férfit anyám karácsonyi kocsonyájából kiszuszogó sertésorrtól elzöldülni és kiszaladni az udvarra. Ráadásul érkezésünkkor a lüke puli is nekirontott. Welcome to the hungarian countryside, Eoghan!

 

Az olaszok –és sokan mások- általában nem esznek belsőségeket. Sok tengeri halat viszont igen, ezért az édesvízi hal nekik mocsaras. A sajtot bírnák, de hol van már egy jó magyar sajt? A birka még keményebb hazai pajtásoknak is kockázatos, a magyar stílusú tészták, pláne az édesek, hát, nem lesznek jók. A zsíros, szalonnás dolgok alapból kiesnek, csülök pékné módra, libatöpi lilahagymával, csontvelő, és hasonló finomságok, mind-mind kockázatos vállalkozás, mert nem eszik meg, vagy tisztelettudóan megeszik és kihányják, vagy elcsapják a hasukat, másnap a Szecskába meg ki mer menni hasmenéssel? Egyik sem jó.

A gulyásleves mindent visz. Paprikás is, magyar is, hús is van benne és gyorsan készül. Utólag könnyedén csípősíthető, ami egy megosztott asztaltársaságnál az egyik legfontosabb szempont, ezért jobb, mint a pörköltek.

Fejenként 10-15 deka marhalábszár kell hozzá, a hús mellé pár szál répa, zöldség, egy-két krumpli, két fej vöröshagyma, só, paprika, kömény. És jófajta fehér kenyér, Érdemes nem túl inas húst keresni, a lábszár kitakarítása időigényes és a fele is elkophat közben, a legdrágább kilója se több ezerötnél, megéri. A kétszer kettes kockákat a megpárolt hagymán átsütöm, hozzádobom a felkarikázott zöldségeket, egy-két kanál őrölt paprika, kömény, só, és felengedem vízzel. Egy óra múlva jöhetnek a krumplik és fél óra múlva kész is van.

 

Karikára vágott hegyeserőst szoktam mellé ajánlgatni, ki-ki úsztassa kedvére, általában nem hiszik el hogy csíp, túlúsztatják és nem bírják megenni, mindegy. Aztán boldogan verik magukat otthon, mikor meglátnak egy goulasch feliratot, hé, ez nem is az, hanem sokkal jobb! Építsünk országimázst jól, gyertek!

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek