A San Fransisco-i művészeti egyetem divatszimpóziumán nemrég arról volt szó, hogy a divatmagazinok és divatblogok fenekestül felforgatják a divatot.
A San Fransisco-i művészeti egyetem divatszimpóziumán nemrég arról volt szó, hogy a divatmagazinok és divatblogok fenekestül felforgatják a divatot. A kerekasztalbeszélgetésnek két divattervező volt a vendége: Ralph Rucci és James Galanos, utóbbi többek között Lady Diananak és Nancy Reagennek tervezett, valamint a Saks Fifth Avenue divatigazgatója, Michael Fink.
Rucci szerint az a probléma, hogy a divatsajtó túlságosan nagy hangsúlyt fektet az átlagtól eltérő, hordhatatlan kreációkra, és ezzel távol helyezkedik a valódi fogyasztó valódi divat iránti valódi igényeitől, írja a Fashiontribe. A tervező egyik nagyszerű érve az volt, hogy a hallgatóság körében (amely főként diákokból állt) senki nem viseli azokat a típusú kreációkat, amelyekről a divatsajtó örömmel beszámol. Galanos egyetértett Ruccival, majd megosztotta a közönséggel szűklátókörű divatdefinícióját, ami szerint minden, ami a hétköznapi életben nem hordható, csupán az önkifejezés egy sajátos formája, de semmiképp sem „divat”.
Sajnos sem nőket, sem a divatsajtó munkatársait nem hívták meg az eseményre, de a Fashiontribe bloggere résen volt az esemény után és kikérte kollégái, az amerikai divatújságírók véleményét: a döntően háborgó eredmény itt olvasható (angolul), a lényege pedig a felbőszült divatbloggerek szerint, hogy...
1) sokszor valóban hordhatatlanok a kifutókon látható darabok (vagy csak 13 éves, kisfiúalkatú lányok számára hordhatóak), de a magazinok egyik fontos célja a szórakoztatás, ezért könnyebben felfigyelnek az átlagtól eltérő darabokra, amelyek alapján aztán a fogyasztó kialakíthatja sajátját.
2) mindenki imádja a gyönyörű dolgokat, legalább a szemünket hadd legeltessük rajtuk a magazinokban, ha már megvásárolni nem akarjuk/nincs pénzünk/nem viselnénk.
3) a divat sokkal inkább művészet, mint csupán a hétfőtől péntekig hordható ruhadarabok összessége.
4) idegesítő és elavult arra hivatkozni, hogy hordhatatlan valami – a kedves kerekasztalbeszélgetők talán elfelejtkeztek a ready-to-wear és a haute couture intézményéről?
5) a divatsajtó a tervezők ötleteiből táplálkozik: csak arra tud reagálni, amit a divatipar létrehoz. Ráadásul visszacsatolást jelent a tervezőknek - pláne az interaktív internetes műfajok, mint egy divatblogok segítségével, ahol a fogyasztók kommentálhatják a terméket.
És most nyilvánítson véleményt ön is. Mi az a divat? Valóban csak az, ami viselhető? Mondjon véleményt a divatsajtó divatalakító munkásságáról is. Mi volt előbb? A tyúk divat, vagy a tojás divatsajtó? (kép: Dita Von Teese mindennapi viselete, Northfoto)
