Hamarosan piacra dobják a laborban készített műhúst: itt már meg is kóstolhatod

Olvasási idő kb. 3 perc

A laborban előállított műhúsok ideje elérkezett: egy helyen már ki is próbálhatod, és egy újabb országban is elindult az engedélyeztetési folyamat.

A sci-fibe hajló történetek már régóta kacérkodnak a gondolattal, hogy mi lesz, ha már nem fog mindenkinek elegendő hústermék jutni, mivel fogjuk pótolni a marha-, disznó-, hal- és szárnyashúsokat az étrendünkben. Ha a Snowpiercer című filmből indulunk ki, akkor csótányokból és egyéb csúszómászókból készült trutyival fogjuk pótolni ezeket, ha pedig a Felhőatlasznak hiszünk, akkor humanoid klónok saját fajtársaik testéből készült masszáját fogják falatozni. Azonban nem kell a távoli jövőbe tekintenünk ahhoz, hogy műhús készítményeket lássunk: Amerikában épp egy elfogadtatási folyamaton megy keresztül egy kaliforniai készítmény, míg Szingapúrban már fogyasztható is ilyesmi.

A génmódosítás már eddig is szerepet játszott az élelmiszeriparban

A génmódosított növények, sőt, lazacok is már évek óta léteznek. A szakmai vélemények megoszlanak arról, hogy milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre, a hosszú távú hatásokról sem sok információ létezhet. Azonban azt lehet tudni, hogy környezeti károkat okozhat és az élővilág diverzitását is csökkenti a GM-növények termesztése. Magyarországon a csomagolásokon kell jelezni, hogy ha génmódosított összetevőt tartalmaz az adott élelmiszer (kivéve, ha a véletlenszerű GM-szennyeződés 0,9 százalék alatti). Persze, a hagyományos termesztésű gyümölcsökön is sok vegyszer telepedhet meg, ezeknek azonban a nagyobb részét szódabikarbónás vízben áztatással el lehet tüntetni.

A laborban előállított műhús Szingapúrban már elérhető, Amerikában pedig már elindították az engedélyezési folyamatot
Fotó: anilyanik / Getty Images Hungary

A laborban növesztett hústermék nem a jövő zenéje

Szóval a génmódosított élelmiszerek, még ha nagymamáink korában űrmesébe illő koncepciónak tűnhettek, már egy jó ideje léteznek. A következő sci-fi étel, amelynek piaci betörésére a közeljövőben várhatunk, az valószínűleg a laborban növesztett hús lesz. Bár elég bizarrul hangzik, a tágabb fogyasztói körbe érkezését követő pár évtized alatt valószínűleg ennek a létét is megszokjuk, hétköznapinak fogjuk tekinteni, esetleg rájövünk, hogy az egészségünknek pont ez tesz jobbat a sima húsnál, vagy ellenkezőleg, inkább veszélyes hosszú távon. Mindenesetre izgalmas időszak lesz.

Hogy meddig kell várnunk az állatvédők által is etikusan fogyasztható „laboros húsra”? Ha kiruccanunk Szingapúrba, akkor semennyit, ugyanis ott már elérhető a vásárlók számára. Azonban úgy tűnik, az amerikaiak sem fognak nagyon lemaradni a szingapúri csodához képest: az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) idén korábban bejelentette, hogy az Upside Foods nevű, laborban előállított húst készítő vállalat sikeresen vette az első akadályt az általános piacokon való értékesítés felé vezető úton. Ez még nem az engedélyezés maga, csupán az ahhoz vezető út egyik lépcsőfoka, amely során hivatalos szervek leellenőrizték a cég gyártási folyamatát, az ezáltal előállított tenyésztett sejtanyagot (a sejtvonalak és sejtbankok létrehozását is beleértve), a gyártást ellenőrző intézkedéseket, valamint az összes összetevőt és anyagfelhasználást, inputot: ezt az akadályt sikeresen vette a cég. 

A továbbiakban a cégnek szüksége lesz az élelmiszerre és a gyártó létesítményre vonatkozó ellenőrzési engedélyre is az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Élelmiszer-biztonsági és Ellenőrzési Szolgálata (USDA-FSIS) részéről, mielőtt az amerikai piacra kerülhetne a laborban létrehozott hús. Úgyhogy még egy ideig várakoznia kell az amerikaiaknak a „laboros húsra”, ahogyan a világ legtöbb emberének is. Azonban már nem is annyira a távoli jövő terméke lesz ez a furcsa új étel, mint ahogyan azt elsőre gondoltuk volna.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?