Eltűnhet az egyik legnépszerűbb magyar zöldség: negyedére esett vissza a termelése

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A klímaváltozás következtében veszélybe került a hazai konyha egyik legfontosabb alapanyaga, a burgonya. Termeléséhez az ország jelentős részén már most túl meleg van, másrészt új kártevők is pusztítják, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat.

Ezt állapították meg tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita –, akik azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.

Súlyos csapások érik a burgonyát

A tanulmány alapján a burgonya a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis

Idézőjel ikon

a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a melegebb klíma új kártevők megjelenésének kedvez. Erre jó példa a 2015-ben felbukkanó burgonyamoly, amely már tartósan megtelepedett Magyarországon.

A klímaváltozás következtében jelentős visszaesést mutat a burgonyatermelés
Fotó: Peter Cade / Getty Images Hungary

A kutatók a burgonya termeszthetőségét egy, a nemzetközi szakirodalomban ismert, általuk továbbfejlesztett módszerrel vizsgálták, amely meteorológiai adatok (HungaroMet) alapján mutatja meg, hol alkalmasak a környezeti feltételek a növény termesztésére, illetve ezt hogyan korlátozza a kártevők jelenléte.

Folyamatosan csökken a termelése

Miközben a 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, addig mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza. Így már csak

a hazai fogyasztás 40-50 százalékét képes fedezni.

A hiányt főként francia, német és holland import pótolja. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy míg 2000 körül az ország nagy részén tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek a burgonyatermelés szempontjából, ma inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak megfelelő éghajlati feltételű évek.

A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon következett be, Budapest kertes övezetében pedig 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de

Idézőjel ikon

a két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt.

Beszédes az is, hogy a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés.

Több forgatókönyv létezik

A tanulmány szerint csak hathatós kibocsátáscsökkentés mellett őrizhető meg a magyar burgonya. A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:

  • Zöld jövőkép: a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, azonnali kibocsátáscsökkentéssel;
  • Realista jövőkép: csak 2040-től számol jelentősebb csökkentéssel;
  • Pesszimista jövőkép: a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását feltételezi.

A pesszimista jövőkép szerint egy-két évtizeden belül Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető a burgonya, sőt a realista jövőkép sem sokkal biztatóbb. Eszerint csak kis területek maradnának alkalmasak a termesztésre.

A kutatók úgy vélik, egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termeszthessünk a hazai, jó minőségű burgonyát. Ehhez azonban meg kell találni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kell kialakítani a kártevők ellen.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Utálta az állatkerteket Gerald Durrell, mégis saját parkot hozott létre

Gerald Durrell neve hallatán mindenkinek a vidám korfui gyerekkor és a felejthetetlen állattörténetek jutnak eszébe. A huszadik század leghíresebb brit természettudósa azonban nemcsak imádta az élővilágot, de elszánt harcos is volt: szívéből gyűlölte a korabeli állatkerteket, amelyeket puszta állatbörtönöknek tartott. Mivel a világ nem akart változni, saját kezébe vette az irányítást, és létrehozta a saját parkját Jersey szigetén, amely teljesen átírta a fajmegőrzés szabályait.

Életem

A gyerekek daganatos betegségéhez nincs útmutató: apák a betegágy mellett

Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.

Offline

Tudod, milyen nemzetiségűek a leghíresebb írók?

A világirodalom híres alakjainak származási helye gyakran visszaköszön az alkotásaikban is, így egy-egy ország kultúra mélyen egybe tud fonódni egyes írókkal. Kvízünkből megtudhatod, hogy mennyire ismered a híres irodalmi alkotók származási országait.

Mindennapi

Sok pénzt spórolhatnak a magyar autósok: friss adatok érkeztek a kötelező biztosításokról

Jó hír érkezett a magyarországi autósok számára, ugyanis jelentősen csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett Kgfb-indexéből kiderül, hogy az idei első negyedév végén a normál használatú személyautók üzembentartói átlagosan 55 407 forintot fizettek az éves kötelező biztosításukért.

Édes otthon

Ne csak a vázába tedd, ha elkezdődik a szezon: 7 dolog, amire jó a levendula

A levendula évezredek óta kíséri az embereket. Régen a nyári napforduló idején mágikus célokra is használták: tűzbe dobták, koszorúba fonták, és úgy tartották, hogy véd a betegségektől és az ártó energiáktól. Manapság elsősorban dekorációként és gasztronómiai alapanyagként ismert, ugyanakkor az egészségmegőrző házi praktikák között is régóta fontos szerepe van.

Testem

Életveszélyes húsallergiát okozhat a kullancs csípése: ezek a tünetei

Köztudott, hogy a kullancsok olyan súlyos betegségeket terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór, amelyből Magyarországon évente 1000-1500 esetet jelentenek be hivatalosan, bár a fertőzés valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet. Azonban sokan nem tudják, hogy a Lyme-kór mellett akár húsallergiát is okozhatnak a kullancsok.

Testem

Komoly betegség jele is lehet, ha állandóan száraz a szemed

Az égő, szúró érzés, a vörösség és a homályos látás sokak számára teszi gyötrelmessé a reggeli ébredést. Bár a szemszárazságra hajlamosak vagyunk ártalmatlan, átmeneti kellemetlenségként tekinteni, a rendszeresen visszatérő panaszok mögött valójában a szem védelmi rendszerének komoly zavara állhat.