Eltűnhet az egyik legnépszerűbb magyar zöldség: negyedére esett vissza a termelése

Olvasási idő kb. 2 perc

A klímaváltozás következtében veszélybe került a hazai konyha egyik legfontosabb alapanyaga, a burgonya. Termeléséhez az ország jelentős részén már most túl meleg van, másrészt új kártevők is pusztítják, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat.

Ezt állapították meg tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita –, akik azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.

Súlyos csapások érik a burgonyát

A tanulmány alapján a burgonya a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis

Idézőjel ikon

a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a melegebb klíma új kártevők megjelenésének kedvez. Erre jó példa a 2015-ben felbukkanó burgonyamoly, amely már tartósan megtelepedett Magyarországon.

A klímaváltozás következtében jelentős visszaesést mutat a burgonyatermelés
Fotó: Peter Cade / Getty Images Hungary

A kutatók a burgonya termeszthetőségét egy, a nemzetközi szakirodalomban ismert, általuk továbbfejlesztett módszerrel vizsgálták, amely meteorológiai adatok (HungaroMet) alapján mutatja meg, hol alkalmasak a környezeti feltételek a növény termesztésére, illetve ezt hogyan korlátozza a kártevők jelenléte.

Folyamatosan csökken a termelése

Miközben a 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, addig mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza. Így már csak

a hazai fogyasztás 40-50 százalékét képes fedezni.

A hiányt főként francia, német és holland import pótolja. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy míg 2000 körül az ország nagy részén tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek a burgonyatermelés szempontjából, ma inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak megfelelő éghajlati feltételű évek.

A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon következett be, Budapest kertes övezetében pedig 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de

Idézőjel ikon

a két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt.

Beszédes az is, hogy a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés.

Több forgatókönyv létezik

A tanulmány szerint csak hathatós kibocsátáscsökkentés mellett őrizhető meg a magyar burgonya. A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:

  • Zöld jövőkép: a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, azonnali kibocsátáscsökkentéssel;
  • Realista jövőkép: csak 2040-től számol jelentősebb csökkentéssel;
  • Pesszimista jövőkép: a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását feltételezi.

A pesszimista jövőkép szerint egy-két évtizeden belül Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető a burgonya, sőt a realista jövőkép sem sokkal biztatóbb. Eszerint csak kis területek maradnának alkalmasak a termesztésre.

A kutatók úgy vélik, egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termeszthessünk a hazai, jó minőségű burgonyát. Ehhez azonban meg kell találni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kell kialakítani a kártevők ellen.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.