A modern orvostudomány történetében kevés olyan alak van, akit akkora tisztelet és szeretet övezett volna életében, mint Jonas Salkot. Az amerikai virológus neve egybeforrt a 20. század egyik legfélelmetesebb betegsége, a járványos gyermekbénulás (polio) elleni győzelemmel.
Salk azonban nemcsak tudományos áttörése miatt vált legendává, hanem egy olyan erkölcsi döntés miatt is, amely a mai, profitorientált világunkban szinte felfoghatatlannak tűnik: nem volt hajlandó szabadalmaztatni a vakcinát.
A rettegés kora
Az 1950-es évek elején a gyermekbénulás volt az amerikai szülők legnagyobb rémálma. A vírus kiszámíthatatlanul csapott le, élethosszig tartó bénulást okozva gyerekek ezreinek, sokakat pedig az úgynevezett „vastüdőbe” kényszerített, hogy életben maradjanak. A közterületeket lezárták, a strandok elnéptelenedtek, az emberek pedig rettegve figyelték a híreket. Ebben a fojtogató légkörben Salk és csapata éjt nappallá téve dolgozott a Pittsburgh-i Egyetemen, hogy megtalálják az ellenszert.
Az áttörés és az emlékezetes interjú
1955. április 12-én jelentették be hivatalosan: a Salk-féle vakcina biztonságos és hatékony. A hír hallatán Amerika-szerte megszólaltak a harangok, az emberek az utcán ünnepeltek. Salk pillanatok alatt nemzeti hőssé vált. Néhány nappal később, egy televíziós interjú során a riporter, Edward R. Murrow feltette a kérdést, hogy kié a szabadalom. Salk válasza azóta az orvosi etika alapkövévé vált:
„Úgy mondanám, az embereké. Nincs szabadalom. Meg lehetne szabadalmaztatni a Napot?”
Miért mondott le milliárdokról?
Salk döntése nem naivitásból fakadt, hanem egy mélyen gyökerező meggyőződésből. Úgy vélte, hogy egy ilyen horderejű, közegészségügyi fontosságú felfedezés nem válhat üzleti alku tárgyává. Ha szabadalmaztatja a vakcinát, becslések szerint több mint 7 milliárd dollárt kereshetett volna, amivel a világ egyik leggazdagabb emberévé válik. Őt azonban a humanitárius cél vezérelte: azt akarta, hogy az oltóanyag a lehető leggyorsabban és legolcsóbban eljusson mindenkihez, társadalmi helyzettől függetlenül.
A tudomány mint szolgálat
Salk későbbi éveiben sem vonult vissza a fényűzésbe. Megalapította a Salk Biológiai Tanulmányok Intézetét a kaliforniai La Jollában, amely a mai napig a világ egyik vezető kutatóközpontja. Itt olyan környezetet teremtett, ahol a tudósok szabadon, a piaci kényszerektől mentesen dolgozhatnak az emberiség nagy kérdésein. Egész életében hitt abban, hogy a tudomány felelősséggel tartozik a jövő generációiért.
Jonas Salk öröksége
Ma, amikor a gyógyszeripar és a szabadalmi jogok körül állandóak a viták, Salk alakja emlékeztetőül szolgál arra, hogy az önzetlenség és a szakmai kiválóság kéz a kézben járhat. Neki köszönhetően a gyermekbénulás mára szinte teljesen eltűnt a föld színéről. Salk nemcsak egy betegséget győzött le, hanem megmutatta, hogy a legnagyobb felfedezések értéke nem dollármilliárdokban, hanem megmentett életekben mérhető.
Kapcsolódó: Áttörés jöhet egy rettegett fertőzés elleni harcban: célegyenesben a védőoltás
