Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mérhetetlen luxusban élt, övé volt a diósgyőri vár és a leggazdagabb bányavárosok, mégis elátkozott emberként vonult be a krónikákba. Cillei Borbála, Luxemburgi Zsigmond felesége nemcsak királyné, hanem rideg politikus és sikeres régens volt, aki egy személyben irányította a Magyar Királyságot, amíg férje Európát járta. A csillogás mögött azonban sötét családi drámák húzódtak: férje nyilvánosan házasságtöréssel vádolta meg, száműzte, végül pedig saját családja vetette börtönbe. Utánajártunk a magyar történelem egyik legbefolyásosabb, mégis boszorkánynak és házasságtörőnek kikiáltott asszonya megrázó és titokzatos életének.
A magyar középkor története telis-tele van drámai sorsokkal, ám kevés olyan félreismert és igazságtalanul elátkozott alakja van a krónikáinknak, mint Cillei Borbála. Luxus, mérhetetlen gazdagság, politikai hatalom, majd mindent felemésztő intrikák, börtön és a boszorkányság vádja – Borbála élete egy valóságos középkori Trónok harca, amelyben a kor legbefolyásosabb asszonyából végül egy elszigetelt, száműzött ex-királyné lett.
A történetírók évszázadokon át buja, hataloméhes és istentelen nőként festették le, a valóság azonban egy rendkívül intelligens, modern és a korát messze megelőző politikus asszony képe, akit végül pont a tehetsége miatt tiportak el a férfiak uralta világban.
A kislányból lett birodalmi úrnő
Borbála a nagy hatalmú Cillei Hermann gróf legkisebb leányaként látta meg a napvilágot. Alig volt gyermek, amikor sorsa örökre összefonódott Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal (és későbbi német-római császárral).
Zsigmondnak égető szüksége volt a Cilleiek politikai és katonai támogatására, ezért eljegyezte a mindössze kilencéves Borbálát, akit végül 17 éves korában, 1405-ben vezetett oltár elé.
A fiatal királyné nem elégedett meg a dekoratív udvarhölgy szerepével. Zsigmond gyorsan felismerte felesége rendkívüli intellektusát és diplomáciai érzékét, így Borbála nemcsak reprezentált, de ténylegesen uralkodott. Amikor a császár évekre elhagyta a Birodalmat, hogy európai ügyeit intézze vagy a konstanzi zsinaton elnököljön,
Borbálát bízta meg a Magyar Királyság régensi feladataival.
Ő irányította a belső politikát, kezelte a pénzügyeket, és sikeresen tartotta kézben a lázadásra mindig kész magyar főurakat. Cserébe Zsigmond hatalmas birtokokkal jutalmazta: övé lett a diósgyőri vár, Trencsén és számos felvidéki bányaváros, ezzel ő lett a magyar történelem valaha élt leggazdagabb királynéja.
A szakítás és a házasságtörés vádja
A harmonikus politikai szövetség mögött azonban a házasélet hamar zátonyra futott. Zsigmond híres volt csapongó természetéről és számtalan szeretőjéről, de Borbála sem maradt adósa.
A pletykák szerint a királyné fiatal lovagok társaságában keresett vigaszt.
1419-ben robbant a bomba: Zsigmond nyíltan házasságtöréssel vádolta meg feleségét. A dühös uralkodó megfosztotta Borbálát minden jövedelmétől és birtokától, majd közös lányukkal, Erzsébettel együtt Váradra, később Somogyba száműzte.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Bár egy évvel később hivatalosan kibékültek, és Borbála visszatérhetett az udvarba, a bizalom örökre odaveszett. A végső csapást Zsigmond halálos ágya hozta el. A császár utódjául vejét, Habsburg Albertet jelölte meg, ám Borbála ezt nem nézte jó szemmel.
Hogy pozícióját védje, titkos tárgyalásokba kezdett a lengyelekkel, felajánlva a magyar trónt a lengyel királynak, akivel – a rossznyelvek szerint – egy újabb házasság gondolatával is eljátszott. Amikor Zsigmond tudomást szerzett a cselszövésről, saját férje fordult ellene: parancsára Borbálát letartóztatták és börtönbe zárták Pozsonyban.
Az alkimista boszorkány legendája
Zsigmond halála után Albert király száműzte Borbálát az országból, így Csehországba, a melníki várba vonult vissza, ahol élete utolsó éveit töltötte. A hatalomból kiszorítva a tudományok felé fordult: komoly alkímiai laboratóriumot rendezett be, fémek átalakításával és kémiai kísérletekkel foglalkozott. A babonás középkori környezet számára ez több mint gyanús volt – hamar rásütötték a pogány, istentelen boszorkány bélyegét, aki lepaktált az ördöggel.
Amikor 1451-ben a pestis áldozatául esett, a krónikások nem kímélték: az egyházellenes, bűnös és buja nő mintapéldájaként írtak róla, teljesen kitörölve az emlékezetből mindazt a stabilitást, amit régensként Magyarországnak biztosított. Cillei Borbála tragédiája az volt, hogy túl okos, túl gazdag és túl független volt egy olyan korban, amely a nőktől csak az engedelmességet várta el.
Kapcsolódó: a középkorban a pestis járványok igencsak lerövidítették az emberek átlagéletkorát.
