A természet patikája évezredek óta nyitva áll előttünk, sokszor viszont eszünkbe sem jut felhasználni ezeket a hasznos növényeket. Vajon tudod, hogy mely növény segít az emésztésen, melyik csillapítja a gyulladást, és melyik az, amivel az idegrendszeredet nyugtathatod?
A tudomány olyan áttörés küszöbén áll, amely teljesen átalakíthatja a fogászatot: kutatók már dolgoznak azon, hogy lehetségessé váljon az emberi fogak újranövesztése.
Ijesztő lenne, ha azt mondanánk, a DNS, amely a genetikai információinkat tartalmazza, vírusok lakhelye? Bár ezek már nem aktívak, inkább egyfajta fosszíliák az evolúcióból hátramaradva, mégis komoly jelentőségük van.
Mindössze ketten élnek már csak vastüdőben a világon: az ő életüket megmentő találmány célja eredetileg nem az volt, hogy a gyermekbénulás áldozatain segítsen, és még szabadalmi vita is kialakult az eredeti vastüdő tervei miatt.
Életbölcsességek tucatjaiban szerepel jelképesen egy olyan orvosi eljárás neve, melyet évszázadokon keresztül tartottak a legtöbb bajra gyógyírnek. A bizarr módszerben rejlő hátrányokat csak az elmúlt száz év során ismerte fel az emberiség, de addigra százezrek halálát okozta a tudatlanság.
A piócákat már az orvostudomány hajnalán fontos eszköznek tekintették. Hippokratész legalábbis úgy vélte, hogy bizonyos betegségek gyógyításának egy módja, ha a test nyirok-, vagyis egész pontosan vérháztartásának egyensúlyát a piócák általi csapolással érik el. Furcsa ötletnek hangzik, de az talán még meglepőbb, hogy a piócák azóta sem mentek ki a divatból.
A 16. századtól kezdve Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendett az úgynevezett Dreckapotheke, amit magyarra leginkább „szennypatika” néven lehet lefordítani. Az elgondolás mögött, miszerint különféle, undort keltő szerves anyagoknak gyógyhatásuk lehet, egyrészt mágikus, másrészt nagyon is racionális megfontolások húzódtak.
Ha a gyerek fél az orvostól, talán az segít neki, ha egy gyík farkával nyomogatják a mellkasát. Vagy nem.
