Martha Ann Lillard volt az utolsó polio-túlélő, aki még vastüdőt használt: 73 évig volt társa a szerkezet, amelyet annak idején még egészen más célra találtak fel.
Több mint hetven évet töltött vastüdőben Martha Ann Lillard, akin 5 évesen jelentkeztek a gyermekbénulás tünetei. Az utolsó pillanatig ragaszkodott az 1940-es években készített szerkezethez, pedig sem szerelő, sem alkatrész nem volt már hozzá.
A modern orvostudomány történetében kevés olyan alak van, akit akkora tisztelet és szeretet övezett volna életében, mint Jonas Salkot. Az amerikai virológus neve egybeforrt a 20. század egyik legfélelmetesebb betegsége, a járványos gyermekbénulás (polio) elleni győzelemmel.
A világban már csak két országban terjed a járványos gyermekbénulás vad típusa, de most Németországban is kimutatták az életveszélyes kórokozót.
A világ nagy részén már felszámolták az akár halálos kimenetelű járványos gyermekbénulást, de Pápua Új-Guineában újra megjelent a vírus.
A járványos gyermekbénulás legsúlyosabb eseteiben olyan fokú izomgyengeség alakulhatott ki egyes betegeknél, amely már azt is lehetetlenné tette, hogy lélegezzenek. A vastüdő megmentette őket, de sokukat egyben ketrecbe is zárta. A legutolsó túlélő máig ki van szolgáltatva a szerkezetnek.
Paul Alexander, a férfi, aki 71 évet töltött vastüdőben, két napja, március 11-én hunyt el. Rajta kívül csak egy emberről, Martha Lillardról ismert, hogy a mai napig használja ezt az eszközt azért, hogy életben maradjon.
Manapság a koronavírus miatt jóval többet gondolhatsz a védőoltásokra, mint korábban, de vajon ismered a történelmüket is?
A ma élő idősek pontosan be tudnak számolni a járványos gyermekbénulásról, ami Magyarországon az ötvenes években több hullámban támadt, több száz gyerek halálát és több ezer kicsi maradandó bénulását okozva. Abban az időben ugyanis még nem létezett ellene védőoltás.
