Nyáron bevezetik a fizetések átláthatóságára vonatkozó irányelvet, de egy friss felmérés szerint a magyarok többsége egyáltalán nem ismeri a szabályt.
Idén nyáron hatályba lép az Európai Unió bértranszparenciára vonatkozó irányelve, amely átláthatóbbá teszi a fizetéseket. Bár a szabály bevezetése meghatározó változást hozhat a munkaerőpiacon, a magyarok alig ismerik a szabályozást.
A magyarok alig ismerik a fizetéseket érintő új szabályt
A hazai lakosság 59 százaléka most hallott először a bértranszparencia-szabályozásról, 31 százalék pedig hallott ugyan róla, de csak nagy vonalakban – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amit az Economx megbízásából a Pulzus Kutató készített.
A teljes lakosság körében mindössze 6 százalék mondta azt, hogy ismeri a szabályozás részleteit.
Az ismertség hiánya az új szabály várható hatásaiban is tükröződik. A válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) nem tudta megítélni, javít-e majd a béregyenlőségen az irányelv bevezetése, 23 százalék pedig úgy véli, nem fog érdemi változást hozni.
Akik ismerik a részleteket, jóval optimistábbak: 58 százalék jelentős javulást vár, és csupán 28 százalék gondolja úgy, hogy nem lesz érdemi változás.
A bértranszparenciával kapcsolatos egyik leggyakoribb dilemma, hogy a fizetések nyilvánosságra hozatala konfliktusokat okoz-e a munkahelyeken. A válaszadók 52 százaléka szerint elkerülhetetlen, hogy feszültség keletkezzen, ha a kollégák megtudják egymás fizetését.
A bértranszparencia bevezetésének legfőbb célja, hogy átláthatóbbá tegye a béreket és csökkentse a fizetési különbségeket, különösen a nemek között. A szabályozás többek között előírja, hogy a munkáltatók nem titkolhatják a fizetési sávokat az álláshirdetésekben, a munkavállalók pedig megismerhetik a hasonló pozíciókban dolgozó kollégáik bérét.
Hatalmas szakadék tátong a fiatalabb és az idősebb munkavállalók jövedelme között, különösen egyes szakmákban.
