Sokan nem tudják: ebben az esetben az utazás beleszámít a munkaidőbe

Olvasási idő kb. 2 perc

A munkaidő kapcsán felmerülhet kérdésként, hogy beleszámít-e abba a munkavégzés helyére való utazással töltött idő? Mint kiderült, általában nem, bizonyos esetekben azonban előfordulhat.

A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd adott választ az Adózóna oldalán.

Ezt mondja a törvény a munkaidőről

A portál felidézte, hogy a munkaidő szabályait az Mt. 86. § írja le, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

  1. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
  2. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
  3. Nem munkaidő:
  • a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá
  • b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
A törvény pontosan körülírja, mi tekinthető munkaidőnek
Fotó: Runstudio / Getty Images Hungary

A törvény szövege a tényleges munkavégzési helyre történő utazást rögzíti. Az ügyvéd szerint ebből levezethető, hogy

Idézőjel ikon

a munkaszerződésben meghatározott szokásos munka(végzési) helytől eltérő teljesítési helyre történő utazás nem munkaidő.

A kiküldetésre vonatkozó munkáltatói utasítás teljesítése során a beosztás szerinti, illetve a szokásos munkaidő alatti utazás tartama ugyanakkor munkaidőnek tekinthető, de az ezen túl terjedő tartamot a joggyakorlat nem számolja ide.

A szerződés az irányadó

Ha a munkaköri feladatok sajátos jellege miatt a munkavállaló szokásosan a munkáltató telephelyén kívül teljesíti munkavégzéssel kapcsolatos kötelességeit, és ennek érdekében naponta változó helyre utazik,

Idézőjel ikon

az utazás tartamát a munkaidő-beosztás szerint kell munkaidőnek vagy pihenőidőnek tartani.

Ebből a szempontból a munkaszerződésben rögzített munkahely a lényeges. A munkáltató ugyanis a szerződés szerint megjelölt, földrajzilag meghatározott keretek között szabadon kijelölheti a munkavállaló számára a tényleges munkavégzés helyét.

Az ügyvéd a konkrét eset kapcsán hozzátette: „azt kell megvizsgálni, hogy a munkáltató munkavégzéssel kapcsolatos utasítása az utazást nem „teszi-e” munkavégzéssé (rendelkezésre állássá), és ebből fakadóan ennek tartamát munkaidővé.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?