A klímaváltozás következtében veszélybe került a hazai konyha egyik legfontosabb alapanyaga, a burgonya. Termeléséhez az ország jelentős részén már most túl meleg van, másrészt új kártevők is pusztítják, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat.
Ezt állapították meg tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita –, akik azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
Súlyos csapások érik a burgonyát
A tanulmány alapján a burgonya a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis
a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a melegebb klíma új kártevők megjelenésének kedvez. Erre jó példa a 2015-ben felbukkanó burgonyamoly, amely már tartósan megtelepedett Magyarországon.
A kutatók a burgonya termeszthetőségét egy, a nemzetközi szakirodalomban ismert, általuk továbbfejlesztett módszerrel vizsgálták, amely meteorológiai adatok (HungaroMet) alapján mutatja meg, hol alkalmasak a környezeti feltételek a növény termesztésére, illetve ezt hogyan korlátozza a kártevők jelenléte.
Folyamatosan csökken a termelése
Miközben a 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, addig mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza. Így már csak
a hazai fogyasztás 40-50 százalékét képes fedezni.
A hiányt főként francia, német és holland import pótolja. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy míg 2000 körül az ország nagy részén tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek a burgonyatermelés szempontjából, ma inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak megfelelő éghajlati feltételű évek.
A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon következett be, Budapest kertes övezetében pedig 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de
a két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt.
Beszédes az is, hogy a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés.
Több forgatókönyv létezik
A tanulmány szerint csak hathatós kibocsátáscsökkentés mellett őrizhető meg a magyar burgonya. A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:
- Zöld jövőkép: a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, azonnali kibocsátáscsökkentéssel;
- Realista jövőkép: csak 2040-től számol jelentősebb csökkentéssel;
- Pesszimista jövőkép: a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását feltételezi.
A pesszimista jövőkép szerint egy-két évtizeden belül Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető a burgonya, sőt a realista jövőkép sem sokkal biztatóbb. Eszerint csak kis területek maradnának alkalmasak a termesztésre.
A kutatók úgy vélik, egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termeszthessünk a hazai, jó minőségű burgonyát. Ehhez azonban meg kell találni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kell kialakítani a kártevők ellen.
