Áldozatul eshet az időjárásnak a magyarok egyik kedvenc csemegéje: jövőre még kevesebb terem belőle

Olvasási idő kb. 2 perc

Bár az aratás javában zajlik, az eredmények vegyesek: hiába volt jó minőségű a termés, az időjárás és a hozamok terén sok kellemetlen meglepetés érte a mezőgazdaságot és a sokak által kedvelt csemegét, a kukoricát is.

Az idén nem jött be, amit a gazdák reméltek, és sokan már most azon gondolkodnak, mi történik majd a következő évben – írja az Agrárszektor.

Az egyik kedvenc csemegénk termőterülete csökken 

Az adott év mezőgazdasági sikere nagyban múlik az időjáráson, és sajnos ebben nem volt szerencsénk idén sem. A tavaszi vetések elhúzódtak, sok helyen csak májusra kerültek sorra, a nyár pedig forrósággal és aszállyal sújtott, ráadásul az esők sem érkeztek kiegyensúlyozottan.

A kukorica kedvelt csemegénk, de termesztése sok bizonytalansággal jár
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

Az ország nagy részén már a talaj felső rétege is kiszáradt, és sok gazda attól tartott, hogy visszatérhet a 2022-es válságév.  

Mégis, az árpával vagy búzával ellentétben a kukoricánál volt némi pozitívum: bár a hozam alacsonyabb lett, a toxinok – amelyek rendkívüli kockázatot jelentenének – nem okoztak gondot. Ez azt mutatja, hogy a növényeket még nehéz körülmények között is sikerült úgy kezelni, hogy ne kerüljön mérgező anyag a terménybe.  

Mi lesz jövőre? 

Az elmúlt időszak hatására sok termelő már most azon gondolkodik: nem biztos, hogy újra olyan nagy területen vet kukoricát, mint idén.

Idézőjel ikon

Az egyik fő ok, hogy a kockázat nő: a kiszáradás, az időjárási bizonytalanság és a termés ingadozása mind olyan tényezők, amelyek ellen egyre nehezebb védekezni.

Már most látszik az is, hogy a vetésterület csökkenése tovább folytatódhat. Néhány gazda például 160-180 hektárról 140-150 hektárra kíván visszább lépni, mások pedig teljesen más növények felé fordulnának.  

De nemcsak a méret számít, hanem az is, mit tesznek máshol: a kukorica helyett egyesek takarmánycélú gabonákat vagy más kultúrát választanának, amely állítólag stabilabb hozamot ígér.  

Mivel a gazdák számára is fontos a biztonság, így sajnos a kukorica vetési területe csökken, ami azt is eredményezi, hogy ez a finom csemege egyre kisebb mennyiségben kerül majd a boltok polcaira – legalábbis a hazai termelésből származóan. Ha pedig ez így lesz, akkor számolhatunk azzal is, hogy egy cső finom, vajjal és sóval ízesített főtt kukorica ára akár nagyot nőhet jövőre.

Olvasd el azt is, mint mond a szakértő a hazai, szalmonellával fertőzött paradicsomról.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.