Áldozatul eshet az időjárásnak a magyarok egyik kedvenc csemegéje: jövőre még kevesebb terem belőle

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bár az aratás javában zajlik, az eredmények vegyesek: hiába volt jó minőségű a termés, az időjárás és a hozamok terén sok kellemetlen meglepetés érte a mezőgazdaságot és a sokak által kedvelt csemegét, a kukoricát is.

Az idén nem jött be, amit a gazdák reméltek, és sokan már most azon gondolkodnak, mi történik majd a következő évben – írja az Agrárszektor.

Az egyik kedvenc csemegénk termőterülete csökken 

Az adott év mezőgazdasági sikere nagyban múlik az időjáráson, és sajnos ebben nem volt szerencsénk idén sem. A tavaszi vetések elhúzódtak, sok helyen csak májusra kerültek sorra, a nyár pedig forrósággal és aszállyal sújtott, ráadásul az esők sem érkeztek kiegyensúlyozottan.

A kukorica kedvelt csemegénk, de termesztése sok bizonytalansággal jár
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

Az ország nagy részén már a talaj felső rétege is kiszáradt, és sok gazda attól tartott, hogy visszatérhet a 2022-es válságév.  

Mégis, az árpával vagy búzával ellentétben a kukoricánál volt némi pozitívum: bár a hozam alacsonyabb lett, a toxinok – amelyek rendkívüli kockázatot jelentenének – nem okoztak gondot. Ez azt mutatja, hogy a növényeket még nehéz körülmények között is sikerült úgy kezelni, hogy ne kerüljön mérgező anyag a terménybe.  

Mi lesz jövőre? 

Az elmúlt időszak hatására sok termelő már most azon gondolkodik: nem biztos, hogy újra olyan nagy területen vet kukoricát, mint idén.

Idézőjel ikon

Az egyik fő ok, hogy a kockázat nő: a kiszáradás, az időjárási bizonytalanság és a termés ingadozása mind olyan tényezők, amelyek ellen egyre nehezebb védekezni.

Már most látszik az is, hogy a vetésterület csökkenése tovább folytatódhat. Néhány gazda például 160-180 hektárról 140-150 hektárra kíván visszább lépni, mások pedig teljesen más növények felé fordulnának.  

De nemcsak a méret számít, hanem az is, mit tesznek máshol: a kukorica helyett egyesek takarmánycélú gabonákat vagy más kultúrát választanának, amely állítólag stabilabb hozamot ígér.  

Mivel a gazdák számára is fontos a biztonság, így sajnos a kukorica vetési területe csökken, ami azt is eredményezi, hogy ez a finom csemege egyre kisebb mennyiségben kerül majd a boltok polcaira – legalábbis a hazai termelésből származóan. Ha pedig ez így lesz, akkor számolhatunk azzal is, hogy egy cső finom, vajjal és sóval ízesített főtt kukorica ára akár nagyot nőhet jövőre.

Olvasd el azt is, mint mond a szakértő a hazai, szalmonellával fertőzött paradicsomról.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?