Még a kötelesrész sem jár azoknak, akiket nyomós indok miatt jogilag is kizárnak az öröklésből. Ehhez azonban igazán nyomós okora van szükség.
Amint azt az Index összegezte, az örökléssel kapcsolatban a Polgári törvénykönyvbe (Ptk.) foglaltak az irányadóak. A törvényes öröklés rendje azonban felülírható bizonyos esetekben, és létezik a kitagadásnak nevezett fogalom is, mely során valóban semmit sem kap a hagyatékból az érintett.
Amint arról a Díványon is beszámoltunk már, még egy kézzel írt végrendelet is hatással lehet a későbbi hagyatéki eljárásokra, ahhoz viszont, hogy valaki a kötelesrészhez se juthasson hozzá, nem elég az öröklésből való kizárása.
Kitagadás és kizárás: így változik az öröklés a két eset során
Az örökül hagyó ugyanis bármelyik örökösét kizárhatja az öröklésből, ezt még csak indokolni sem szükséges, elég annyit a végrendeletbe foglalni, hogy nem szeretné, ha egy bizonyos személy örökölne tőle. A kötelesrész, vagyis mindannak a harmada, amit örökösként kapna, ebben az esetben is megilleti.
A tényleges kitagadás viszont jogi szempontból csak nyomós indok esetén lehetséges.
Ilyen lehet például ha valaki az örökhagyó, annak házastársa vagy egyenes ági rokona életére tört, vagy sérelmükre súlyos bűncselekményt követett el, ha végrehajtandó szabadságvesztését tölti, vagy nem nyújtotta az örökhagyónak a tőle elvárható segítséget, esetleg durva hálátlanságot tanúsított vele szemben. Kitagadható valaki abban az esetben is, így megfosztható az örökségétől akkor, ha az örökhagyót akadályozta végakaratának szabad kinyilvánításában vagy a végakarat érvényesítését akadályozta vagy megkísérelte megakadályozni.
