Ez történik veled, ha este eszel gyümölcsöt

Olvasási idő kb. 4 perc

Egy alma az orvost távol tartja – sokan már gyerekkorunkban megtanuljuk, milyen fontos, hogy a zöldség és a gyümölcs mindennap az étrendünk része legyen. A gyümölcsökkel kapcsolatban azonban számos pontatlan információ él a köztudatban.

A gyümölcsök vitaminokban és ásványi anyagokban is bővelkednek, így kedvezően támogatják az egészséges táplálkozást. Ám számos mítosz kering a gyümölcsfogyasztásról. A tévhitek eloszlatásával kapcsolatban Pintér Noémi táplálkozási szakértő volt segítségünkre. 

1. tévhit: A gyümölcsökből nem jutunk kellő tápanyaghoz, ha étkezések között fogyasztjuk

A hiedelem szerint, ha éhgyomorra esszük meg a gyümölcsöket, sokkal több ásványi anyagot és a vitamint hasznosít a szervezetünk, mint ha valamelyik érkezés részeként vagy főétkezés után fogyasztanánk. Való igaz, hogy vannak olyan ételek, amelyekkel nem javasolt együtt fogyasztani a gyümölcsöket. Ilyenek például a húsfélék, ugyanis a gyümölcs és a hús emésztési ideje eltérő. A gyümölcsöket legjobb valamilyen olajos magfélével, kisétkezés gyanánt, önállóan enni, például tízóraira, esetleg uzsonnára. 

egy nő a tálból gyümölcsöket eszik villával
A gyümölcsevésnek is megvan a megfelelő ideje
Fotó: SimpleImages / Getty Images Hungary

2. tévhit: Csak éhgyomorra ehetünk gyümölcsöt

Bár tény, hogy a gyümölcsökben lévő rostok lelassíthatják a táplálék kiürülését a gyomorból, ám ez egyáltalán nem baj, mert így a gyümölcsökben lévő rostok hosszabb ideig eltelítenek, ezáltal kevesebb kalóriát fogyasztunk. Éppen ezért javasolt inkább étkezések között fogyasztani. 

3. tévhit: Lefekvés előtt is szabad gyümölcsöt enni

Fontos tudni, hogy az elalvás előtti gyümölcsevés növeli a vércukorszintet, amit a szervezetnek már nincs ideje stabilizálni, ezért súlygyarapodáshoz vezethet. Elalváskor ugyanis a szervezet átvált kalóriaégető módból zsírraktározó módba. Bár a kalóriaégetés alvás közben sem áll le, de jelentősen lecsökken. Miután éjszaka regenerálódik a szervezet, így kevesebb energiát fordít az emésztésre. 

Bizonyított tény, hogy két adag gyümölcs és sok zöldség elfogyasztása a nap folyamán összefügg az alacsonyabb zsírszázalékkal és a súlygyarapodás csökkenésével. A gyümölcsöt azonban lehetőleg kora délutánig együk meg. 

Pintér Noémi táplálkozási szakértő azonban hangsúlyozta: nagy tévedés a gyümölcsöket kizárólag cukorforrásként számontartani.

Bár valóban magas a gyümölcsök cukortartalma, de a gyümölcsökben ott a természet által strukturált víz is, ami szervezetünk számára az egyik legideálisabb folyadékforma. 

4. tévhit: A cukorbetegek egyáltalán nem ehetnek gyümölcsöt

Elterjedt tévhit, hogy a cukorbetegeknek nem szabad gyümölcsöt enniük, mert azok túl édesek, túl sok cukrot tartalmaznak. Való igaz, hogy egyes gyümölcsök több, mások pedig kevesebb cukrot tartalmaznak, de ez nem jelenti azt, hogy ne fogyaszthatnák őket a cukorbetegek.

A kevesebb cukrot tartalmazó gyümölcsöket mértékkel a cukorbetegek is fogyaszthatják
Fotó: JasonDoiy / Getty Images Hungary

Mivel a gyümölcsök cukrot tartalmaznak, valóban növelik a vércukorszintet. A legtöbb gyümölcsnek azonban alacsony vagy közepes glikémiás indexe van, így nem emelik meg drasztikusan a vércukorszintet más szénhidráttartalmú élelmiszerekhez, például a fehér vagy finomított lisztből készült kenyérhez képest. A cukorbetegség kezelése a vércukorszint, a vérzsírok, a vérnyomás és a testsúly kezelésével kapcsolatos. A tudatos étkezés során a gyümölcsök és a zöldségek pozitív szerepet játszhatnak mindebben.

Vannak olyan gyümölcsök, melyeket nem fogyaszthatnak a cukorbetegek, de van néhány, melyet mértékkel beiktathatnak az étrendjükbe. Ilyen például a málna vagy a meggy, melyeket a felszívódás és a teljes értékű étkezés biztosítása miatt javasolt néhány szem olajos maggal megenni. 

5. tévhit: Nincs különbség a friss és a szárított gyümölcsök között

Az elképzelés szerint a friss és a szárított gyümölcsök tápanyagtartalmában nincs különbség, ezért felváltva fogyaszthatók.

Fontos, hogy csak cukrozatlan vagy hozzáadott tartósítószer nélkül készült aszalt gyümölcsöt válasszunk
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Bár a friss és a szárított gyümölcsöknek egyaránt vannak egészségvédő tulajdonságai, a friss gyümölcsök azonban több ásványi anyagot és C-vitamint tartalmaznak. Ráadásul a C-vitamin egy úgynevezett hőérzékeny vitamin, amely hőkezelés hatására csökken vagy elvész az aszalt gyümölcsökből. 

Nem mellesleg a friss gyümölcsöknek jóval magasabb a víztartalma.

A szárított gyümölcsök is hasznosak, hiszen jó vitamin-, ásványianyag- és rostforrások. Magas a természetes cukor- és kalóriatartalmuk, mert a víz eltávolítása után a cukor és a kalória koncentrálódik. Éppen ezért javasolt fogyás esetén mérsékelni a fogyasztásukat. Fontos továbbá, hogy csak cukrozatlan vagy hozzáadott tartósítószer nélkül készült aszalt gyümölcsöt válasszunk.

Az aszalványok fogyasztásával kapcsolatban mindenképpen óvatosságra int bennünket a táplálkozási szakértő, aki szerint fontos szempont, hogy milyen gyümölcsből készült az aszalvány. Az aszalt almakarika ugyanis jóval kevesebb cukrot tartalmaz, mint a mazsola, de mindenképpen többet, mint a friss alma. Aszalt gyümölcsök fogyasztásakor hatványozottan igaz, hogy olajos mag kell melléjük, hogy a magas cukortartalom okozta hatáson enyhítsen. 

6. tévhit: A gyümölcs rossz cukrot tartalmaz

A mértékletesség a gyümölcsfogyasztásra is igaz, ugyanis nagy mennyiségben a gyümölcscukor is ártalmas lehet. Mivel gyors energiával lát el bennünket, inkább délelőtt javasolt gyümölcsöt enni, étkezések között vagy helyett, de semmiképpen sem az étkezésekkel együtt.

Ha édességre vágyunk, válasszunk inkább valamilyen gyümölcsöt
Fotó: yasindmrblk / Getty Images Hungary

Ne feledjük, a gyümölcs nem csak egyfajta cukorforrás! Nedvességtartalma, vagyis a már említett strukturált víz, amit a természet már átalakított, mondhatni a testünk számára nemesített, különösen fontos a folyadékpótlás szempontjából. Éppen ezért, ha édességre vágyunk, sütemény, cukorka vagy csokoládé helyett válasszunk inkább gyümölcsöt, és lehetőleg idénygyümölcsöt, amit itt és most elérhetünk. Télen ilyen az alma, a körte, illetve a hazai gyümölcsökből készült, cukor- és tartósítószer-mentes lekvárok és befőttek. 

Az idénygyümölcsöknél keresve sem találhatnánk jobb vitamin- és ásványianyag-forrást. De vajon melyik gyümölcsöt válasszuk, és abból mennyit együnk? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, olvasd el, mely gyümölcsökből javasolt inkább csakkeveset fogyasztani.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.