Pár évtizede még evidencia volt, hogy minden háztáji kertben tömegével jelen vannak az elmúlt időszak legdrágább gyümölcsei, ma már alig foglalkozik valaki a termesztésükkel. Pedig nem ördöngösség. Még nem késő előre spórolni a nyárra.
Sok munkát legfeljebb szedésük igényel, a piaci standok legdrágább gyümölcsei, a bogyós gyümölcsök azonban saját fogyasztásra könnyen és egyszerűen termeszthetők, akár hátsó kertben is.
Míg a meggy, a cseresznye, az alma és a körte nagy helyigényű, dús lombkoronájú fáihoz ugyanekkora hely is szükséges, az alábbiakban olyan gyümölcsöket veszünk számba, melyek akár egy kisebb, kertvárosi telken termesztve is ellátják a családot bőséges termésükkel.
Bogyós gyümölcsök a kertben
Ha valaha megfordult a fejedben, milyen jó is lenne, ha képes lennél gondoskodni vitaminbeviteled egy részéről a kerted segítségével, még épp időben vagy.
Málna, egres, josta, ribizli, szeder – bizonyára észrevettük, hogy gyermekkorunk kedvencei milyen elképesztően megdrágultak az elmúlt évek során. Egy-egy apró doboznyi termésért akár ezreket is ki kell fizetni a boltban. Pedig ezek a kis helyigényű, bokron termő gyümölcsök nem kívánnak nagy energiabefektetést. Betakarításuk nagy mennyiségben a kézi munka miatt azonban időigényes és nehezebb feladat, éppen ezért a boltokig már szinte aranyáron jutnak el.
Ha azonban otthon szüreteljük, hamar és olcsón hozzájuthatunk antioxidánsokban gazdag, ízletes termésükhöz. Nagy előnyük, hogy bokraik kis helyigényűek, és ugyan nem teremnek sokat, de sokkal hamarabb termőre fordulnak, mint a gyümölcsfák, így nem kell éveket várni arra, hogy megkóstolhassuk majd őket. Nem csak tápanyagtartalmukat tekintve visznek változatosságot táplálkozásunkba, mind számtalan színben kapható, ezért akár kertünk ékei is lehetnek.
Javarészt frissen szedve fogyasztjuk ezeket, de fagyasztva, befőttként, lekvárként is ehetők.
Sárga piros, fehér és fekete: a málna minden színben megterem
A többféle méretben és színben termő málna nem véletlenül volt a termékenység szimbóluma az ókori mitológiában. A legenda szerint az egykor fehér gyümölcsöt Zeusz dajkájának, Idának a vére festette pirosra, miután az asszony megszúrta magát a töviseivel. A magyarul Boldogasszony csipkéjének is nevezett gyümölcs jótékony hatásai miatt Európa-szerte alkalmazott gyógyszerré vált a középkorra, levelének teáját a szülések körül alkalmazták, gyümölcsét magas vitamintartalma miatt fogyasztották előszeretettel. Immunerősítő hatására hamar felfigyeltek.
A bogyósok általánosan magas rosttartalmának köszönhetően ahogy a málnára, úgy többi társára is igaz: kifejezetten serkentik az emésztést, különösen igaz ez fekete változatára. De említést érdemel csonterősítő hatása is. Magas mangántartalmának köszönhetően ugyanis elősegíti a kalcium felszívódását, részt vesz a szénhidrátok lebontásában, és hozzájárul a kötőszövetek építéséhez is. Minél halványabb színt választunk belőle, annál kisebb lesz antocianintartalma, tehát annál kevésbé allergizál. Sárga változata a többihez képest kifejezetten sok cukrot tartalmaz. Magasabb folsavtartalma miatt vérzéscsillapításra is alkalmas.
Apró bogyókkal a stroke ellen
A piszkének is nevezett egres, illetve közeli rokona, a josta szintén számtalan színű változatban ültethető. A fajtától függően fehér, zöld, rózsaszín, piros vagy éppen lila termést is hozhat. Kalória- és zsírtartalma alacsony, viszont tele van antioxidánsokkal, így kiváló nasi lehet belőle. Fanyar, rostokban gazdag, lédús gyümölcse segíti az emésztést. Kiemelkedő mennyiségben tartalmaz rezet, mely fontos a szív, az erek, az immunrendszer és az agy számára egyaránt. A bogyókban rejlő mangán támogatja az anyagcserét, a csontképződést és az immunválaszt, a kálium pedig biztosítja sejtjeink megfelelő működését. Bővelkedik antioxidánsokban is, éppen ezért szervezetünkben jótékony hatást fejt ki a szabad gyököket felszámolva. A régi korok emberei szemvédő hatása miatt is kedvelték, ráadásul a felfázás ellen is hatékony.
Leveléből tea is főzhető, melyet a népi orvoslás előszeretettel alkalmazott már régen is.
Savanyú, de egészséges
A leginkább piros és fehér színéről ismert ribizlinek valójában több mint 200 fajtáját ismeri a botanika. Nem véletlenül terjedt el kontinensszerte a termesztése, a ribizli vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, fürtökben lógó bogyói többek között C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és káliumban is bővelkednek.
A fentiekhez hasonlóan alacsony kalóriatartalmúak, ám rostosak. Kiváló antioxidáns-források, segítenek leküzdeni a fertőzéseket és a gyulladásokat, fertőtlenítő hatásuk is ismert. Kifejezetten jó hatással vannak a látásra és a bőr egészségére is. A csontsűrűség megtartásáért felelős K-vitaminban is dúskálnak a kis bogyók, ezért fogyasztásukkal a csontritkulás megelőzéséért is sokat tehetsz.
Vadon is megterem
Bár a szederbokrokról akár az út mentén is csemegézhetünk, a harsány, fekete színével szembetűnő szeder nemesített változata akár kertünk dísze is lehet. A nemes szeder indái ráadásul anélkül kínálják majd nyár derekán finom termésüket, hogy tüskékkel kellene megküzdenünk értük. A szeder kiválóan futtatható, rendkívül gyorsan termőre fordul, és ha meghozta a fenti felsorolás a kedvünket, nem is vagyunk késésben, a tavaszi időszak igazán kedvez a bogyósok ültetésének.
Ha kíváncsi vagy, hogyan termesztheted otthon a család napi betevőjét, ajánljuk ezt a cikkünket is.
