Miért bénul meg Budapest közlekedése egy csepp esőtől?

Olvasási idő kb. 3 perc

Magyarország az északi félteke 45° és 49° szélességi körei és a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között, mérsékelt övben terül el, éghajlata az Országos Meteorológiai Szolgálat jellemzése szerint is rendkívül változékony. Ennek oka, hogy a csapadékos óceáni, a kevés csapadékú kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos mediterrán éghajlat is hatással van rá. De akkor miért bénul meg a főváros közlekedése nyáron egy csepp esőtől, és télen az első hópihék megjelenésével?

Talán tapasztalták már a budapestiek, vagy az idelátogatók, hogy amíg nyáron süt a nap, az emberek boldogan szürcsölgetik a méregdrága fancy limonádékat a kiülős éttermek teraszain idilli mosollyal az arcukon, télen ugyanakkor vastag kabátokba burkolódzva mindenki kötelességtudóan baktat dolgára a fagyos, de száraz utcákon. A város képe télen és nyáron teljesen más, a különbséget zongorázni lehet, csak egy közös van bennük: az emberek komfortzónájukon belül élik világukat megszokott közegükben. 

A trauma

Az alapvető nyári állapotok azokra a szinte giccsesen idillikus képsorokra emlékeztetnek, amelyeket katasztrófafilmek elején szoktunk látni a boldog élet illusztrálásaként: nyáron vidám gyermekek kacagva labdáznak a játszótereken, büszke kutyatulajdonosok fütyörészve sétáltatják kedvenceiket, kismamák tologatják plüssmacikat szorongató szemük fényét színes babakocsikban.

Mindenki boldog, az égbolt is derűs: de mi lesz Budapesttel, ha jön az eső?
Fotó: martin-dm / Getty Images Hungary

Télen a villamos zaja hangosabban dübörög a fülekbe a város zord és hideg csendjében, a földig érő fekete kabátokból alig látszanak ki a dolgukra igyekvő városlakók.

De jajj, egyszer csak beborul az ég, felhők gyűlnek az addig derült égboltra, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

Bekövetkezik a tragédia, amire senki nem számított! Elered az eső, lehull pár hópehely. Kész a baj!

Pánik Budapesten

Szörnyen vészjósló, sötét felhők gyülekeznek az égen: oh, jajj, esni fog!
Fotó: Photographer and videographer fr / Getty Images Hungary

Bármilyen évszakról legyen szó, a tragikus esemény bekövetkezte pánikrohamra emlékeztető jelenséget vált ki a közlekedésben részt vevő emberekből, a járművek javának vezetője szinte elveszíti a kontrollt a meglepettségtől, és a helyzet kezelésére fordított extra energiáktól. A gyalogosok kétségbeesetten iparkodnak a legközelebbi járművekhez, amikre hirtelen goromba türelmetlenséggel tolakodnak fel a víz és a hó előli ijedt rémületükben.

Szerencsére az aluljárókban legalább azonnal megjelennek a gyors reagálású esernyőárusok, akiktől jutányos áron juthatunk nagy választékban kielégítő esernyőkhöz a szükség pillanataiban, de ez a pánikot csak rövid időre oldja.

Azok is autóba ülnek, akik amúgy nem szoktak, nehogy a tömegközlekedésen bajuk essen vagy eső érje őket. Ezzel tovább fokozzák a káoszt. A megnövekedett tömeg miatt autósok és gyalogosok egyaránt türelmüket vesztik, felszállásnál, zebránál tülekedésnél egymás rokonságát emlegetik, ha előttük valaki nem a megfelelőnek tartott tempóban halad.

Az utak bedugulnak, a türelem fogy
Fotó: Zsolt Hlinka / Getty Images Hungary

Hiába dudálnak egyre többen és hevesebben, a kisebb koccanások szinte elkerülhetetlenek, amiktől, mondanunk sem kell, a görcsös ideg csak tovább rágja az alanyokat. Télen fokozza a helyzetet, hogy a hókotrók, hólapátolók és egyéb eszközök bevetése általában hosszabban várat magára, mint az évszakban elvárható reakcióidő három-négyszerese. Addigra már bőven lefagy, belatyakosodik, csúszik, elesik, kitöri, belecsurog, megbotlik, szétreped, nekimegy, több se kell.

Vajon miért őrülünk meg, ha jön az eső?

Ha az ember kellő önuralommal kicsit kívülre tud helyezkedni a legtöbbeket magával ragadó tömeghisztérián, csak kimered a bepárásodott villamos ablakán, és mint fotelből a katasztrófafilmet, nézi ezeket a képsorokat, 

óhatatlanul felteszi magának előbb-utóbb a kérdést: miért? 

Hazánk klimatikus viszonyai között a tavasszal, nyáron, valamint ősszel lezúduló csapadék nem példa nélküli extrém időjárási körülmény, hanem természetes jelenség. Tovább merek menni, télen a hóesés is az!

Na igen, így mondjuk nehéz közlekedni…Getty Images Hungary
Fotó: Peter Zelei Images

Hogy tud ez mégis mindig ennyire meglepni és ilyen rosszul érinteni mindenkit: az utca emberét és a hatóságot is, amelynek ilyen esetben reagálnia kell?

A kérdés költői, és nem is annyira választ, mint inkább megoldást sürget. Talán fogadjuk el mi is, hogy eshet ránk pár csepp eső, jó a busz és a villamos olyankor is, ha a bicikli és a motor tényleg nem is ajánlott, de van esőkabát, esernyő, trendi gumicsizma is, és szükség esetén talán pluszjáratokat is be lehet indítani, a hamar letakarított és akadálymentesített utakon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?