5 ok, amiért nem lenne szabad kézzel mosogatni

Olvasási idő kb. 3 perc

Számos bizonyíték van arra vonatkozóan, miért jobb, ha a mosogatást inkább a mosogatógépre bízzuk, és nem kézzel mosogatunk. Nemcsak olcsóbb, de sokkal hatékonyabb is, ha mosogatógéppel mosogatunk. Különösen hasznos a téli időszakban, amikor bacilusok, vírusok ezrei hemzseghetnek mindenfelé.

Egy beteg családtag után sokkal alaposabban tisztíthatjuk és fertőtleníthetjük mosogatógépben az evőeszközöket, a tányérokat és a poharakat. A mosogatószivacsba ugyanis nemcsak az ételmaradékok, hanem a kórokozók is beleülnek. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érvet amellett, hogy miért jobb a mosogatógépet használni, mint a kézzel mosogatni.

Vizet és energiát takarítunk meg

Mosogatógéppel lényegesen kevesebb vizet és energiát fogyasztunk, mint a kézi mosogatással. Kiváltképp igaz ez, ha nem csak félig rakjuk meg a gépet, hanem teljes töltetet használunk, és a vásárláskor ügyelünk arra, hogy minél energiatakarékosabb mosogatógépet válasszunk.

Literekben mérhető, mennyivel jobban járunk, ha nem kézzel, hanem géppel mosogatunk
Fotó: aire images / Getty Images Hungary

Átlagosan egy mosogatógép körülbelül 11-18 liter vizet használ el mosási ciklusonként, míg ha kézzel, főként, ha folyó víznél mosogatunk, akkor ahhoz akár 100 liter vízre is szükség lehet. Ez a sok víz pedig csak növeli az energiaszámlánkat. 

Ha mindenképpen kézzel kell mosogatnunk, akkor igyekezzünk ezt takarékosan és környezetkímélő módon megoldani. Pénzt és energiát takaríthatunk meg, ha a mosogatótálcát megtöltjük vízzel ahelyett, hogy folyamatosan engednénk a csapból a vizet. 

Tisztábbak lesznek az edények

Ha mosogatógépben tisztítjuk az edényeket, sokkal ritkábban fordul elő, hogy koszosak maradnak a tányérok, a poharak és az evőeszközök, hiszen az erős fúvókák, a forrázó víz és a rendkívül erős súroló hatású mosogatószerek sokkal jobban tisztítják az edényeket, mint egy mosogatószivacs. 

A modern mosogatógépeket úgy tervezték meg, hogy előmosás nélkül is megpucolják az edényeket még az odaégett ételfoltoktól is. 

Sok időt vesz el a kézi mosogatás

A mosogatógép mentesít minket az alól, hogy ott kelljen állnunk a konyhában, hogy elsúroljuk, elöblítsük és eltörölgessük az edényeket. Ha nem kézzel mosogatunk, akkor csak be kell pakolnunk az edényeket a gépbe, meg kell nyomnunk a bekapcsolásgombot, és ha végzett a gép a munkával, akkor csak ki kell kapcsolnunk. Amíg a mosogatógép dolgozik, addig számos más, hasznos dologgal eltölthetjük az időnket. 

Ha kézzel mosogatunk, akár tíz napot is elvesztegethetünk az életünkből
Fotó: Shutterstock

Egy felmérés szerint évente 10 napot nyerünk, ha nem kézzel, hanem géppel mosogatunk.

Jobban fertőtlenít

Fertőtlenítés szempontjából is sokkal jobb választás a mosogatógép. Kutatások bizonyítják, hogy a kézi mosogatáshoz használt szivacs köbcentiméterenként 54 milliárd baktériumnak ad otthont. Ennek az az oka, hogy szerkezetéből adódóan a mosogatáshoz használt szivacs sejtjei tele vannak élelmiszerrel és vízzel, emiatt jobban szaporodnak a baktériumok, mint egy Petri-csészében.

A mosgatószivacsban jobban megül az ételmaradék

A mosogatógép magas hőmérsékleten való mosása – ami jóval melegebb vizet használ, mint amilyen a csapból folyhat – azonban nemcsak tisztít, hanem fertőtlenít is. Éppen ezért a mosogatógép a logikus választás abban az esetben, ha fertőző beteg van a családban, vagy, ha cumisüvegeket és a háziállatok edényeit szeretnénk elmosogatni.

Megakadályozza a kéz kiszáradását, kirepedezését

Végül, de nem utolsó sorban szintén fontos szempont, hogy a mosogatógép használata megóvja a kezünket a forró víz és a mosogatószer okozta irritációtól és kiszáradástól.

A mosogatógép feltalálója még egy történetet is kitalált annak érdekében, hogy népszerűsítse és aldahatóvá tegye találmányát.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?