Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Van az életben néhány olyan kérdés, amire mindig szerettük volna tudni a választ, de sosem mertük feltenni. Míg az efféle, mindenkit foglalkoztató kérdéseket régebben a különleges tudakozónak tehettük fel, addig ma már az AI siet bennük segítségünkre. Meg a Dívány, melynek írásából most végre kiderül, mi a betű, és honnan jön a szám a melltartók méretezésben.
Nem kell személyesen a vásárláskor kényelmetlen helyzetbe bocsátkozva a sötétben vagy éppen a próbafülkében tapogatózni, találgatni, hányas szám és melyik betű lehet számunka az ideális, mert ma már, ahogy szinte mindenre széles e világon, erre is létezik online kalkulátor. Ebben elég megjelölni a megfelelő testalkatot, magasságot, testsúlyt, a mellek állapotát és egymáshoz viszonyított pozícióját. Szükség van a mellbőségre, a mellek alatti körfogat ismeretére, és a kalkulátor már ezek alapján is megadhatja a betű és szám kombinációját, és még arra is javaslatot tesz egyénre szabottan, kire mely típusok a legelőnyösebbek.
Csináld magad!
A legmegbízhatóbb eredmény elérése reményében végezhetjük magunk is a ránk vonatkozó szám és betű meghatározását. Ehhez két mérést és egy egyszerű kivonást kell mindössze sikerre vinnünk. Az első érték, amire szükségünk lesz, a mellbőség. Ezt egy vékony, nem push up és nem bélelt melltartóban mérjük úgy, hogy se túl bőre, se túl szorosra ne húzzuk a mérőszalagot. Egy nagy levegőt azonban érdemes venni méréskor és arra is jó figyelni, nehogy meg legyen tekeredve, vagy túlságosan leereszkedve a szalag. A legszélesebb ponton kapott eredményt használjuk majd a kivonáshoz.
Ebből a számból vonjuk majd ki ugyanis a mell alatt mért körfogatunkat.
Erre a számra is hasonló méréssel juthatunk, sem túl szűkre, sem túl lazára fogott szalaggal.
Szám és betű
A melltartó vásárlásakor a cedulán szereplő szám a mell alatt mért körméretből következik egy kis egyszerűsítéssel a következők szerint: ha a mért érték mondjuk 63 és 67 cm között van, a 65-ös számot tekinthetjük magunkra vonatkozónak, akik 68 és 72 cm között mérnek, a 70-est, a 73 és 77 cm tartományba esők pedig a 75-öst érezhetik majd magukénak, és így tovább. Ennek értelmében tehát például 85-ös melltartót az válasszon, aki mell alatt 83 és 87 cm közti értéket mér, 90-est pedig az, aki 88 és 92 cm közöttit.
A fent említett kivonást a betű, azaz a kosár kategóriájának meghatározásához kell elvégeznünk.
A cm-ben kapott mellbőségből ki kell vonni a mell alatt mért körfogat.
Ha a mellbőségből kivontuk a mell alatt mért számot, a kapott különbség legkevesebb 12-13 szokott lenni. Ez az induló kosár méret, vagyis az A jelű. Innentől kettesével emelkedve halad a számozás az ABC -ben is: ha a kivonás eredménye, vagyis a különbség 14-15 akkor B kosár kell, ha 16-17 akkor C, 18-19 esetében D, 20-21-nél pedig pedig E jelű kosár. A legnagyobb kosárméret a J jelzésű, de ehhez a kivonás eredményének a 30-31 cm-t is el kell érnie.
Amikor számokkal még nem bajlódtak
Az ókori görög nők lenből vagy gyapjúból készült apodeszmosza, azaz mellpántja gyakorlatilag egy szélesebb textilszalag volt, mely a mellek leszorítására szolgált. A középkorban több alkalmatosság is dívott a keblek rögzítésére és kényelmére. Volt egy ingszerű, mellvonalban bővebb, derék felé szűkített ruhadarab, és léteztek a mai melltartóra már jobban hajazó, pántos megoldások is. A 16. században elterjedt fűzőmánia aztán a mellek helyzetét is nagyban érintette, és átvállalta a stabilizálás és a ma kedvelt push up hatás előidézését is.
Áttörés
A német Christine Hardt szabadalmaztatta először a mai modern melltartók nagymamáját, majd őt követték a fehérneműbusiness úttörői: Sigmund Lindauer és Mary Phelps Jacob szabadalmaztatók és tömeges melltartógyártók. De még az első világháború idején is, minden melltartóra vágyó nőnek ugyanabba az alkalmatosságba kellett beleszuszakolnia magát, vagy éppen igyekezni kitölteni a rendelkezésre álló teret, mert ezek az ősmelltartók még csak egy méretben készültek. Igaz ugyan, hogy sikerült olyan rugalmasra előállítani, hogy egy igen széles közönség igényeire is valódi választ tudott kínálni. 1932 oktoberében aztán megszületett a felmentő újítás az S.H. Camp and Company kezdeményezése nyomán: bevezetésre kerültek a mellméretek, és onnantól már az eltérő méretű kosarak A-tól D betűig terjedő differenciálására sem kellett sokat várni. A második világháború óta nagyjából olyan melltartókat hordanak a nők, mint mi is napjainkban, állítható pánttal és kapcsokkal.
Ezért fontos a jó méret megtalálása
Ugyan vannak olyanok, akik nem szívesen hordanak melltartót egyáltalán, a szakemberek néhány esetben kifejezetten javasolják viselését. Ilyen például a kimondottan dús keblű hölgyek helyzete, akiknél a súly viselésének tehermentesítése nélkül könnyen kialakulhat nyakfájás vagy egyéb panaszok. A kutatók a sportolást is abba a kategóriába sorolandónak találták, amikor a melltartó viselése ajánlott, ugyanis nemcsak a mozgást teszik akadálymentesebbé, de a mechanikai sérülésektől is védik az emlőket.
Ha pedig már viseljük, fontos a jól megválasztott méret, mert a túl kicsi kosárból kitüremkedő mell nem kényelmes, és látványa nem esztétikus, míg a mellkas körméretét alulbecsült melltartóválasztás hátul a pánt csúnya és a ruhán is átütő bevágását eredményezi, amit tetszetősebb elkerülni.
A túl rövidre húzott vállpánt pedig hátul magasra rántja majd a melltartót. Az ilyen tévedések nem csak esztétikai következményeket vonnak maguk után, de hozzájárulhatnak az izomfeszültség fokozásához és a túl merev tartáshoz, akadályozhatják a bordakosárban a levegő szabad áramlását, zavarhatják a vérkeringést és idővel rossz testtartás kialakulásához is vezethetnek. Ezek elkerülése érdekében is érdemes megjegyeznünk a megfelelő méret kiválasztásának módját, és ebben az esetben is, mint mindig, nem árt tisztában lennünk saját értékeinkkel.
Ha szeretsz a ruhadarabok történetéről olvasni, ez a korábbi cikkünk is érdekelhet.
