Ezért nincs semmi íze a bolti epernek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy tanulmány szerint az eper ízére egy elterjedt mezőgazdasági gyakorlat lehet rendkívül rossz hatással.

Sokan tapasztalják, hogy a boltokban kapható zöldség-gyümölcsök egyre íztelenebbé válnak, és már az illatuk sem olyan, mint ahogy azt gyermekkorunkban megszokhattunk. Így van ez a közkedvelt eper esetében is, amely mintha már csak halvány árnyéka lenne régi önmagának. Ennek több oka is lehet. 

Sok múlik azon, hogy honnan származik 

Mint arról a napokban beszámoltunk, a magyar és a külföldi eper között nem csak az árak tekintetében van különbség. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint az importált gyümölcs koraérett, míg

Idézőjel ikon

a hazait teljesen éretten szedik le, mivel az jóval rövidebb idő alatt jut el a fogyasztókhoz, ami megmutatkozik a termékek ízvilágában is.

Közlésük alapján a korai fajták között is akad édes, hazai szamóca, és a tévhittel ellentétben az sem feltétlenül jelent import árut, ha a gyümölcsök túl nagyra nőttek. Létezik ugyanis egy akár ökölnyi nagyságúra megnövő, húsos, lédús fajta, a Jolly, melyből egyetlen szem súlya is elérheti a 15 dekát.

A hazai eper frissebb és finomabb is
Fotó: Nagy Tamás / Index

A mezőgazdaság is beleszólhat az eper ízébe

Egy, a Journal of Agricultural and Food Chemistry című tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint egy gyümölcs ízprofilját, vagyis édességét általában a benne lévő oldott glükóz vagy fruktóz koncentrációja határozza meg, míg egyedi illatáért illékony vegyületek, például észterek és terpének felelősek. Ezenkívül a gyümölcsök gyakran gazdagok tápanyagokban, köztük C-vitaminban, folsavban és antioxidánsokban.

A mezőgazdaságban alkalmazott gombaölő szerek azonban befolyásolhatják a sejtmechanizmusokat, ami az eperre is komoly hatással lehet.

Ne csodálkozz, ha a bolti epernek nincs íze

A jelek azt mutatják, hogy a növényvédők – nevezetesen a boszkalid (BOS) és a difenokonazol (DIF) – megzavarhatják a növényekben zajló folyamatokat, ezáltal gátolva az íz- és aromaanyagok, illetve bizonyos tápanyagok termelődését.

Kémiai szinten változik meg

A tanulmány keretében a szakemberek megvizsgálták, hogy a két elterjedt peszticid hogyan befolyásolja a bogyós gyümölcs specifikus molekuláris útvonalait. Ehhez három eperfajtát termesztettek azonos körülmények között, miközben egy részüket a fenti gombaölő szerekkel kezelték.

Bár a kifejlett eprek a kezelés után méretüket és színüket tekintve nem mutattak eltérést, a felszín alatt a csapat számos kémiai változást tárt fel, amelyeket a növényvédő szerek váltottak ki. A legfontosabbak a következők voltak:

  • Az oldható cukrok és tápanyagok, például a szacharóz és a C-vitamin szintje csökkent.
  • A cukrok részben savvá alakultak, tovább csökkentve a gyümölcs édességet.
  • Az illékony vegyületek mennyisége megváltozott, ami negatívan befolyásolta az eper ízét és aromáját.

A boszkalid esetében konkrétan bebizonyosodott, hogy közvetlen hatással volt a cukrok, az illékony vegyületek és az aminosavak termelésével kapcsolatos sejtpályákban részt vevő gének szabályozására. A kutatók felfedezését alátámasztotta egy vakteszt eredménye is. A résztvevők ennek során következetesen a kezeletlen epret részesítették előnyben.

A gombaölő szerek hatása lehet
Fotó: Chris Griffiths / Getty Images Hungary

Innen tudhatod, hogy finom-e az eper

A frissesség elengedhetetlen ahhoz, hogy finom legyen az eper, ezért a vásárlásnál érdemes ellenőrizned az állapotát. Először is nézd meg az eper szárát és a leveleit. Ha frissek és nincs rajtuk nyoma száradásnak, az azt jelenti, hogy a gyümölcsöt nemrég szedték le. Különösen árulkodó lehet a doboz alján lévő szemek állapota:

ha egyben vannak, és nincsenek összenyomódva, megrothadva, illetve nincs alattuk lé, az jó jelnek számít.

Ellenőrizd a szemek méretét is: a kisebbek általában finomabbak. Ne feledkezz meg a szagpróbáról sem. A friss epernek kellemes, édeskésnek illatúnak kell lennie. Ha nem érzel semmit, akkor várhatóan az íze is ilyen semleges. 

És azt tudtad, hogy a paradicsom ízére a tárolási módja is hatással lehet? Erről ide kattintva olvashatsz bővebben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.