Végre kiderült, hol a legjobb ülni a moziban. Mutatjuk, hova foglalj jegyet!

Olvasási idő kb. 3 perc

Vannak, akik a hátsó sorokra esküsznek, míg mások középre szeretnek ülni. Vajon melyik félnek lehet igaza, és egyáltalán létezik-e az ideális hely, ahonnan egy film nagyobb audiovizuális élvezetet nyújt?

Arra, hogy hova érdemes ülni a moziban, szinte mindenkinek megvan a maga nyerőnek hitt stratégiája. A kérdés már csak az, hogy ez mennyiben felel meg annak, amit a filmes szakemberek javasolnak. Kíváncsi vagy, hogy te megfelelő helyen szoktál-e ülni, vagy létezne-e jobb választás is? Az élet nagy kérdéseit boncolgató sorozatunk legújabb részéből megtudhatod a választ.

Az arany középút

A Popular Science szerint egy hagyományos moziban, ahol a közlekedő folyosók oldalt helyezkednek el (nem középen, ami inkább a multiplexek termeire jellemző), a legideálisabb ülőhely a lehető legközelebb esik a terem kellős közepéhez.

„Mindig is úgy gondoltam, hogy a legjobb hely, ahová egy moziban ülni lehet, az nyilvánvalóan a terem közepén, a vászon középső részével szemben van. Ilyen módon a tekinteted középre összpontosul, így a szemednek nem kell erőlködnie, hogy érzékelje a kép legszélső, jobb vagy bal oldalán lévő dolgokat is” – mutatott rá Joe Muto, a Nitehawk Cinemas vezető vetítője.

Célszerű ügyelni arra is, hogy a függőleges látószöged ne legyen túlzottan széles, mert akkor felfelé vagy lefelé kell nézned, hogy a teljes vásznat lásd. A legtöbb ember számára ezért is annyira kellemetlen érzés az első sorban ülni.

Ha teheted, próbálj középre ülni
Fotó: Tim Macpherson / Getty Images Hungary

A középső pozíció a térhangzás szempontjából is remek választás: a füleid így egyszerre érzékelhetik a teremben lévő összes, egymással összedolgozó hangfal effektusait – teszi hozzá Muto. Ha mégis közelebb ülnél valamelyik oldalhoz, akkor sem történik tragédia. Ez ugyanis már nem jelent akkora hátrányt, mint régebben, legalábbis a hangzás szempontjából.

Az olyan audiocégek, mint a THX eleve úgy állítják be a hangszórók teljesítményét és pozícióját, hogy minél kiegyensúlyozottabb hangzást nyújtsanak minden mozilátogató számára. Persze ettől függetlenül érdemes az érzékeidre is hallgatnod, mert az olyan tényezők, mint a terem falairól visszaverődő hangok bizonyos esetekben zavaróvá vagy nehezen érthetővé tehetik a párbeszédeket.

Az ülőhelyek elhelyezkedésén túl vannak más tényezők is, amik rajtad kívül állnak, de alapvetően meghatározhatják a tapasztalataidat. Muto szerint előfordul, hogy a mozik elhanyagolják a vetítő lámpáit, minek következtében a kép fényereje az idő múlásával jelentősen tompulhat. Ez pedig nagymértékben befolyásolhatja a nézői élményt, különösen egy nagy teremben, ahol látványos hollywoodi filmeket vetítenek.

Az IMAX egy kicsit más

Brian Bonnick, az IMAX műszaki vezetője szerint ennél a technológiánál lényeges különbség, hogy a legtöbb mozi keretes megoldásával szemben itt a vászon faltól falig, a padlótól a mennyezetig ér, az ülőhelyek elrendezése pedig a stadionokéra emlékeztet, és sokkal közelebb esnek a vászonhoz, így nem fogsz akkora különbséget érezni a különböző ülőhelyek között.

Hasonló precizitás jellemzi a térhangzás kialakítását is: minden egyes moziteremben lézeres technológiával állítják be a hangfalakat, hogy a nézők bármely helyre ülve ugyanazt a hangélményt kapják. Bonnick elárulta, hogy az IMAX-mozikban ő maga a vászonhoz képest 2/3-os távolságban, középen szokott ülni, bár hozzátette, hogy ezt leginkább csak megszokásból, mint praktikus okokból teszi.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?