Bud Spencer filmjei magyarok generációi számára jelentettek egyet az önfeledt szórakozással. Te is kedveled őket? És a filmek címére mennyire emlékszel? Kvízünkből kiderül.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, a független összefogásból és finanszírozásból létrejött Itt érzem magam otthon már az első két hétben több mint 87 000 nézőt vonzott a mozikba.
A mozgókép rögzítése már a 19. század végén lehetséges volt, és ez a technológia megváltoztatta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot dokumentáljuk, értelmezzük, ahogy az emlékeinket őrizzük. Edison mozgógkép felvételére alkalmas kameráját, a kinetoszkópot 1891-ben mutatták be a nagyközönségnek, viszont az ezzel készült filmeket egyszerre csak egy ember nézhette. Ezzel szemben a Lumière testvérek találmánya még ehhez képest is forradalminak számított. Alkotásaik voltak az első mozifilmek, amelyekért az akkori közönség rajongott, ma már azonban csak mosolygunk rajtuk.
Dübörög az ikonikus mozifilm forgatása New Yorkban, a paparazzóknak köszönhetően pedig bárki láthatja, milyen sítlusos ruhákat viselnek a szereplők. Meryl Streep, Anne Hathaway és Emily Blunt szettjei alapján ismét betekintést adunk mi is, hogy miért érdemes majd jegyet váltani a kultmozi folytatására!
Budapesten az 1950-es évek közepén több mint 350 mozi vagy vetítőhely működött. Számuk még a rendszerváltás előtt is elérte a hetvenet, majd a 90-es évektől kezdve sorra zártak be.
1977-ben forgatták, de csak egy évtizeddel később, a szocializmus utolsó időszakában kerülhetett a mozikba az első magyar horrorfilm. Márkus László, a főszereplő épphogy megérhette a vetítést.
A temetők legendás helyszínül szolgálnak a mindenkori irodalom horror meséihez. A Fiumei úti sírkert éppen ezért nem álmodott nagyot, amikor falai közé beengedte egy csendes és sötét nyáresti éjszakára a rettegésre vágyókat.
2028 fontos év lehet a Beatles rajongóinak, négy film érkezik a mozikba egyszerre a legendás zenekarról. De John Lennonból csak egy lesz.
A szocializmus évtizedeiben nem kerülhetett akármilyen film a mozikba: a túlzottan erőszakos, naturális vagy ideológiailag problémás filmeket nem engedték bemutatni. A hatvanas évek közepétől péntek délutánonként Kádár Jánosnak és a legfelsőbb pártvezetésnek is levetítették az átvételre érkezett filmek bemutatókópiáit. Vajon milyen filmek akadtak fenn a szűrőn, és melyek voltak azok, amelyeket Kádár akár többször is megtekintett? Többek között erről beszélgettünk Gál Mihály filmtörténésszel.
Hétszáz moziszék sorakozik elhagyatottan a Sínai-félsziget sivatagának majdhogynem kellős közepén. A posztapokaliptikus látvány egy sosem teljesült álom eredménye: a szabadtéri színházban végül egyetlen filmet sem vetítettek.
Ponyvaregény, Szemtől szemben, Blöff – csak néhány film a régi nagyok közül, amely jeleneteit ma is bármikor fel tudjuk idézni. De vajon minden, kasszasikert elérő mozira emlékszel? Kvízünkben próbára teheted a tudásod.
Lakos Nóra új magyar családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet már csaknem 80 ezer nézőt ültetett le mozivászon elé. A siker nem véletlen. Nemcsak a sok aktuális társadalmi kérdést és problémát felvető sztori érdekes, hanem a főszerepet játszó Demeter Villő is figyelemre méltó alakítást nyújt, aki első filmfőszerepéért nemzetközi díjat is nyert. A Ninát alakító Villő a Díványnak elmondta, felnőttként is szívesen vállalna még filmszerepeket.
