Hitted volna, hogy egy átlagos méretű avarkupac elégetése képes beszennyezni egy közepes méretű település teljes légterét?! Pedig jobb, ha elhiszed, mert ez az igazság!
Ha eddig csak legyintettél, hogy ugyan, egy kis füstből mi baj lehet, vagy nem értetted, hogy a szomszédok miért civakodnak miatta, most szembesülhetsz vele, hogy az avarégetésnek milyen súlyos következményei lehetnek. Cikkünkben Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája vezetőjének segítségével szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat a témában. A szakember kérdésünkre elmondta: az avarégetés szükségtelen és rossz szokás, ami káros az egészségre, rontja az életminőséget.
Szabad egyáltalán avart égetni?
Attól függ, hogy hol laksz. A hatályos szabályozás alapvetően tiltja az avarégetést, ám létezik egy kiskapu, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok helyi rendeletet alkotva engedélyezzék. Budapesten és 17 Pest megyei településen például egész évben tilos az avar és kerti hulladék égetése, míg máshol adott időszakokhoz van kötve, de összességében azok a helyek vannak többségben, ahol hetente több napon át szabadon folytatható.
Miért akkora probléma ez?
Tarr Katalin szerint azért, mert a kerti hulladékok, vagyis az avar, fűnyesedék és gallyak általában alacsony hőmérsékleten, magas nedvességtartalom és rossz légellátás mellett égnek, ami hatalmas légszennyezést okoz. Így nemcsak szén-dioxid, hanem szén-monoxid, kisméretű szálló por, szénhidrogének, nitrogén-oxidok, metil-etil-keton, etilbenzol, sztirén, fenol, dibenzofurán és benzo(a)pirén juthat a levegőbe. Ezek között van olyan, ami a szemet és a légzőszerveket irritálja, mások azonban rákkeltő hatásúak, vagy veszélyt jelentenek a központi idegrendszerre, a keringésre vagy a szívműködésre. Ezért is kellemetlen érzés, amikor belesétálsz a füstbe.
Egy átlagos, 100 kilós avarkupac elégetése például annyi szálló port (vagyis PM10 részecskét) juttat a levegőbe, ami körülbelül 90 millió köbméter levegőt szennyezhet be. Ha nem tudod elképzelni, hogy ilyenkor mi történik a gyakorlatban, adunk némi támpontot. A fenti mennyiség elegendő ahhoz, hogy
beszennyezze egy közepes méretű település teljes légterét.
Ha nem áll be annyira a levegő, ebből nem feltétlenül alakul ki veszélyes koncentráció, a szélcsend viszont ronthat a helyzeten. A kockázatokhoz az is hozzájárulhat, amikor a kerti hulladékkal együtt műanyagokat, műgyantát vagy növényvédő szereket égetnek el.
Bele is halhatok?
Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti halálát okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt halálozik el, átlagosan 11 évet veszít az életéből. A legveszélyesebbek az úgynevezett ultrafinom részecskék, amelyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlenül a véráramba jutva súlyos elváltozásokat okoznak.
Mi a megoldás?
A komposztálás. Miközben az avarégetéskor értékes tápanyagok vesznek el, addig a komposztálás során humusz keletkezik, ami hosszú távon tárolja, illetve adagolja a növények növekedéséhez szükséges ásványi anyagokat és vizet. Ezzel két legyet üthetsz egy csapásra. Elkerülheted a légszennyezést, miközben értékes növényi trágyához juthatsz. Egy hasznos tipp: ahhoz, hogy a legjobb eredményt érd el, vegyesen használd fel hozzá a fűnyesedéket és az apróra darált ágakat.
A Levegő Munkacsoportnál egyébként úgy tapasztalják, hogy a legtöbb ember utálja az avarégetést, de sajnos még mindig akad néhány delikvens, aki hobbiszerűen űzi. Bár vannak arra vonatkozó törekvések, hogy az avarégetést országosan is betiltsák, egyelőre nem tudni, hogy a terv mikor válhat valósággá.
A komposztálás tudományáról alábbi cikkünkben írtunk részletesebben:
