Az indianai Purdue Egyetem kutatói csótányokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, milyen módszerrel tudnak olyan sikeresen védekezni még a külön az ő elpusztításukra létrehozott irtószerekkel szemben is. Mint kiderült, ún. keresztrezisztenciát alakítanak ki magukban, vagyis egyszerre lesznek immunisak többféle rovarölő hatásaira, beleértve olyanokat is, amikhez még nem volt szerencséjük. A Scientific Reports folyóirat hasábjain megjelent tanulmányt a Science Alert szemlézte.
A rovartannal foglalkozó Michael Scharf és kollégái Indianapolisból, illetve az Illinois állambeli Danville-ből származó német csótány-, más néven svábbogár- vagy muszkabogár- (Blattella germanica) populációkat használtak kísérleteikben, amik rozoga bérházakba fészkelték be magukat. A kísérlet hat hónapos időtartama alatt a csótányok élőhelyét három különböző módszer szerint permetezték rovarirtóval. Az első kategóriába sorolt lakásokat három különféle irtószerrel kezelték felváltva, havonta cserélve őket, a második csoportba tartozókat két szerből elegyített keverékkel bombázták, a harmadik esetben pedig a legenyhébbnek ítélt rovarirtót vetették be.
Azt tapasztalták, hogy a második és a harmadik esetben a csótányokra semmiféle hatással nem volt az alkalmazott irtószer, azok továbbra is vígan élték világukat. A különböző rovarirtók váltogatása ideiglenesen működőképesnek bizonyult, és a kísérlet időtartama alatt megcsappant a rovarpopulációk száma, de véglegesen nem sikerült megszabadulni tőlük.
Egyszerre adaptálódnak többféle irtószerhez
A csótányok szuperereje (aminél csak a medveállatkáé nagyobb) abban rejlik, hogy képesek néhány generáció alatt alkalmazkodni, vagyis hathatós védelmet kialakítani magukban a különféle irtószerek ellen. Amikor végig egyetlen szerrel bombázzák őket, olyan gyorsan alkalmazkodnak hozzá, hogy lehetetlen megnyerni a harcot velük szemben. Éppen ezért a rovarirtással foglalkozó szakemberek is többféle vegyszert vetnek be egyszerre, Scharf és munkatársai szerint azonban hosszú távon ez is hiábavaló.
Ennek pedig az az oka, hogy a csótányok képesek egy időben többféle hatóanyaggal vagy akár egy teljes vegyületcsoporttal szemben is védelmet kialakítani. Sőt, a kísérletek azt bizonyították, hogy miután az adott rovarpopuláció immunissá vált az egyik típusú vegyszer ellen, a másik kettővel is sokkal eredményesebben szállt szembe. Scharf szerint egyetlen nemzedék leforgása alatt négy-hatszorosára nőtt a rovarok védekezőképessége – ez az elképesztő gyorsaság a kutatókat is meglepte.
A jelenség okára egyelőre még nincs magyarázat. A kutatók úgy vélik, talán a csótányok evolúciós stratégiája állhat a háttérben, vagyis az, hogy ezek a rovarok a túlélést helyezték mindennél előbbre a prioritások közül. Mindebből levonható a tanulság, miszerint érdemes különféle irtási módszerekkel próbálkozni, újabb és újabb stratégiát bevetni a csótányok megfékezésére, különben könnyen ők kerekedhetnek felül.
