Hogy lesz a fából papír? És miért kell hozzá ennyi?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Így jut el a papír a kivágott fáktól íróasztalunkig, avagy minden, amit a papírgyártás alapjairól tudni érdemes.

Ha könyvet olvasol, határidőnaplót vezetsz, szórólapon szeretnéd hirdetni vállalkozásodat, vagy akár csak néhány kósza jegyzetet firkálsz egy üres lapra – megszámlálhatatlan dologra használunk különféle papírtípusokat mindennapjaink során, aminek a digitális forradalom sem tudott gátat szabni. De mégis, mi tulajdonképpen a papír, és hogyan készül? Az Explain that Stuff cikke elmagyarázza.

Hántolás, préselés és szárítás – így lesz a fából papír

Az ókori egyiptomiak körülbelül ötezer éve kezdték a Nílus vidékén található papiruszsásból készített tekercsekre írni a gondolataikat. Az ezzel induló korszak lehetséges végéről az utóbbi évtizedekben sokan beszéltek, a „papírmentes társadalom” eljövetelét vizionálták, erre egyelőre még nem került sor – hiába a számítógépek, okostelefonok és táblagépek elterjedése, a klasszikus papíralapú írás-olvasás köszöni, jól van.

Hogyan készül a papír?
Fotó: simonkr / Getty Images Hungary

A papír nem más, mint egy szárított növényi rostok összepréselésével kialakított sík felület. Leginkább a nemezhez tudnánk hasonlítani, melyet birkagyapjúból gyúrnak textillé. A legtöbb papírt fából készítik, mégpedig úgy, hogy a kivágott rönkökről lehántolják a kérget, majd felaprítják a megmaradt részt. Az apróra darabolt faforgácsról ezután vegyszerek segítségével leoldják a cellulóz rostokat, mely következtében egy sűrű pépes anyag jön létre. Ezt követően a pépből kirázzák a vizet, majd kiterítik azt egy dróthálóra, ahol a maradék rostok egymásba kapaszkodva egy széles lappá állnak össze. Miután megszárították az így kapott sík anyagot, kész is van a papír.

Akár otthon, kézzel is készíthetünk papírt, mint ahogyan az évezredeken át a megszokott gyakorlat volt. Ebben az esetben a növényi rostokat vízben főzik meg, hogy péppé alakuljanak, majd a pépet egy szűrőszita segítségével víztelenítik, illetve préselik össze, olyan alakúra és vastagságúra, amilyenre szeretnék. A szitáról leválasztást követően az így összedolgozott papír száradása következik.

A modern papírgyártás azonban ipari alapon, bonyolult gépi eljárások segítségével történik. A felaprított faanyag hatalmas gépsoron halad keresztül, mire elnyeri végleges formáját. A szitálás után óriási szalagot formálnak a papíranyagból, melyet hengerekre feltekerve préselnek össze. Ez a hosszú hengersor a kívánt vastagságra nyomja össze a péplemezt, mely eljárással a víz nagy része is kiszorul belőle. Ezt követően feszítőhengereken halad keresztül a papír, melyek végleg megszárítják azt. Végül feltekercselik az így elkészült papírszalagot. A különböző papírfajták minőségi jellemzőiket a gyártáskor hozzáadott vegyi anyagoknak köszönhetően nyerik el, például klórral fehérítik ki őket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.