Így készül a tökéletes házikolbász

Vannak dolgok, amikhez mindenki ért, ilyen például a kolbászkészítés is, de mi inkább mégis profikat kérdeztünk arról, mitől lesz igazán jó a házikolbász.

Gyulát legtöbben a váráról és a fürdőjéről ismerik, na meg aki egy kicsit élénkebben érdeklődik a történelem iránt, arról, hogy milyen hosszú ideig tartotta Kerecsényi László várkapitány Gyula várát a török ostrom alatt. Ahogyan Kerecsényi sem adta fel a küzdelmet, gyakorlatilag úgy hittek a helyi húsüzemben is az emberek, amit hat éve még fel akartak számolni, 2018-ban viszont már 6 milliárd forintot meghaladó árbevételt generált. De milyen is egy húsüzem belülről? 

1868-ban jött létre Gyulán vágóhíd, a gyulai kolbász így az egyik legrégebbi ma is létező márka. Mikor 2012-ben felszámolták a húskombinátot, a város létrehozta a Gyulahús Kft.-t, majd felfuttatta azt. A munkahelyek így megmaradtak, és a kolbász elkészítésének hagyományos módja is, és azóta már Nagy-Britanniába, Csehországba és Németországba is szállítanak az eredetvédett kolbászból, aminek a receptjét egyébként Hajduk Zoltán, a szárazáruüzem vezetője olyan természetességgel részletezi mindenkinek, mintha valami össznemzeti kincs lenne. Azt mondja, nincs ebben semmi titok, a recept jó, ha pedig ennek köszönhetően sok jó kolbász készül, akkor az mindenkinek jó. 

Kolbászokkal suttogó

A gyulai kolbász készítéséről persze rengeteget lehetne mesélni, a belvárosi üzem bár modernnek számít, azért még mindig rengeteg mindenben követi a hagyományokat, így emberek nélküli gépesített gyártósorok helyett leginkább igazi termelést látni, ahol a feladatokban legfeljebb csak segít a gép, hogy ne a munkavállalóknak kelljen hajtania a kolbásztöltőt, vagy összedolgozni a több száz tonna húst a fűszerekkel. 

Az egész üzem lelke Hajduk Zoltán, aki 1978-ban inasként kezdte, végigjárta a teljes szamárlétrát, és aki olyan szeretettel tud mesélni a kolbászokról és a húsiparról, és annyi érdekességet tud az üzem minden sarkáról mondani, hogy az egész üzembejárást inkább valami interaktív tárlatvezetésnek éli meg az ember, mintsem gyárlátogatásnak. Ahogyan ő mesél arról, hogy a szalámimesterek hogyan cserélgették a kolbászsorokat, hogy az érlelés megfelelő fázisában megfelelő páratartalmon legyenek, hogy a pontos műholdas időjárás-előrejelzések helyett a reumás kollégákra hagyatkoztak, hogy mikor melyik égtáj felőli ablakokat nyissák ki, merthogy csapadék jön, száraz szél vagy melegfront, az ember előtt szinte megelevenedik, és látja maga előtt, ahogyan pallókon rohangálnak a szintek között a tanoncok, és cserélgetik a kolbászokat. És akkor, mikor a szalámimester szemmel láthatóan annyira belemelegedik a mesélésbe, hogy felenged, kimondja a kulcsmondatot: 

A kolbászokkal beszélgetni kell. Azonnal elmondják, ha problémájuk van.

Sétálsz köztük, megnyomod őket, és jelzik, ha nem tetszik nekik valami. Izzadnak, más lesz a tapintásuk, megmondják, hogy mi nem tetszik nekik, és ha orvosolod a problémájukat, meghálálják. Nos, ebben lehet valami, ugyanis ezt a fajta törődést itt, Gyulán valóban annyira meghálálják, hogy gyakorlatilag nincs selejt termék, a szeletelt áruk végeit pedig a mintaboltban árulják csökkentett áron.  De ha már egy olyan emberbe futottunk bele, aki úgy idomítja a kolbászokat, ahogyan Cesar Millan a kutyákat, megkérdeztük az otthoni kolbászkészítésről is. 

Az üzemben nem szöszmöszös pulóverben és koszos kötényben töltik a kolbászokat, ezért ezt a viseletet az otthoni töltés során is el lehet hagyni
Az üzemben nem szöszmöszös pulóverben és koszos kötényben töltik a kolbászokat, ezért ezt a viseletet az otthoni töltés során is el lehet hagyniFotó: Gyulahús

Disznóvágás otthon

Aki vidéken él, annak a házi disznóvágás a tél egyik legbiztosabb jele, aki pedig városban, annak valami egyszerre romantikus és barbár dzsembori, aminek a végére mindenki teljesen részeg lesz, és annyi kajával lehet hazamenni, amennyi egészen biztosan nem fér be a hűtőbe. Pedig alapvetően a disznóvágás veszélyes sport, főleg, ha nem megfelelő szakemberek végzik. Több dologra is oda kell figyelni, de van két nagyon fontos szabály, ami a kulcsa az egésznek. Az egyik a megfelelő hőmérséklet, a másik pedig a higiénia, mert a legtöbb problémát az okozza, ha a húsokat koszos edényben tároljuk, illetve koszos asztalon történik a feldolgozás. És persze kell egy jó recept is vagy némi kreativitás, de erre még később kitérünk, kezdjük az alapokkal. 

A globális felmelegedés a disznóvágásnak is rossz

Sok problémát okozhat az is, ha magas a kinti hőmérséklet, hiszen jellemzően ott folyik a vágás és a feldolgozás is. A kolbászkészítésnek évekkel ezelőtt tökéletes volt az, hogy beállt a fagypontközeli hőmérséklet novemberben, és ez február végéig tartotta magát, így ez idő alatt gyakorlatilag bármikor lehetett disznót vágni, bár hagyományosan András napjától, azaz november 30-tól február végiég tartott a disznóvágás időszaka. „A hideg egyrészt a baktériumoknak sem tesz jót, másrészt a füstölés sem mehet 18 fok fölé, mert kiolvad a zsír, a kolbász penészedni fog és megromlik” – sorolja az aranyszabályokat Hajduk Zoltán. Régebben egyébként a kolbásztermelés is csak november és március között folyt, vagyis, akik télen a kolbászgyárban dolgoztak, nyáron a földeken. Persze azóta meg lehet oldani a megfelelő hűtést, mégis a házi disznóvágás időszaka továbbra is a tél, azon belül is a minél hidegebb idő.

A szalmonella csak arra vár, hogy kiszabaduljon

Hogy a kellemetlenségeket elkerüljük, nagyon fontos odafigyelni a bontásnál is. „Nagyon nagy gondot okozhat, ha a bontás során a hentesmester a sertés végbelet vagy valamilyen belet megsérti, ugyanis így nagyon könnyen fertőződik szalmonellával a hús. Erre a nagyipari feldolgozásnál is hatalmas hangsúlyt fektetnek, ha esetleg ilyen történik, a húst azonnal elkülönítik és bevizsgálják. Ez azért is fontos, mert ha a fertőzött hús bekerül a kolbászba, ott nem éri hőkezelés, a szalmonella pedig boldogan eléldegél a füstölés közben is, vagyis könnyedén megbetegíti az embereket, akik esznek belőle” – már csak ezért is érdemes odafigyelni, hogy honnan szerezzük be a kolbászt, ugyanis hiába adja azt a szomszéd a legnagyobb jóindulattal, vagy hiába vettünk az egyik háznál tavaly nagyon  finomat, az állandó és kötelező ellenőrzések rájuk nem vonatkoznak, így csak a szerencsére bízhatja az ember, hogy lesz-e tőle bármilyen kellemetlen betegsége. 

Sózással tartósított húsok

Itt nagyon fontos a megfelelő hőmérséklet, ugyanis nem lehet 10 foknál melegebb abban a helyiségben, ahol sózunk. Régebben erre a kamrák tökéletesek voltak arra, hogy ott pácolják és sózzák a húsokat, ma már ezek is melegebbek. 

A fűszerek

A jó kolbászhoz jó fűszerek is kellenek. Nem kell egyébként bele irgalmatlan mennyiségű és sok fűszer, de azokból viszont jó minőségűt válasszunk. „Vannak nagyon gyönyörű paprikák a piacon, amit házi paprikának árulnak, a minőségük viszont nem az igazi, mert hamar kiderül róluk, hogy felszínezték. Emellett a jó fokhagyma és a bors is elengedhetetlen, hogy tökéletes legyen a kolbászunk. 

A gyulai kolbász receptje

A gyulai abban különbözik a csabaitól, hogy előbbi variálható, vagyis egy olyan recept, amiben van lehetőség kísérletezgetni, sőt Hajduk Zoltán szerint kell is, így nyugodtan ki lehet venni egy kisebb részt a húsból, és lehet mondjuk, mézes kolbászt csinálni. A flexibilis receptnek történelmi magyarázata van, ugyanis régebben megrendelésre, egyéni szájízre is gyártottak, ezért kellett egy olyan alaprecept, amit könnyen lehetett módosítani.

Alapvetően só, bors, paprika és köménymag van benne, ami pedig a hús-szalonna arányt illeti: 30 százalék szalonna, 70 százalék hús (lapocka és comb). A pontos recept szerint 5 kg húst először 10 dkg sóval sózzuk, mert ennek köszönhetően látjuk, hogyan lepi el a többi fűszer szépen egyenletesen. Utána jön a 2 dkg fokhagyma, 1 dkg őrölt bors és ugyanennyi őrölt kömény. A végén pedig 10 dkg paprikát szórunk bele, lehet csípős, csemege vagy a kettő kombinációja is, ízlés szerint. Aki kísérletezne, az őrölt kömény helyett akár mézet is tehet bele. „Nyugodtan, bármilyen fűszerrel lehet kísérletezni akár otthon is, sütni való kolbásznak. Sőt, én többször készítettem már gyümölcsös kolbászt is, nagyon izgalmas ízvilág jön ki, mikor például aszalt szilvát adok a kolbászhoz.”

Ezután jön a gyúrás, ami szitokszó Hajduk szerint, ugyanis a kolbászt masszírozni kell, szépen óvatosan, hiszen most egy új élet születik. Ezt nem mi mondtuk, hanem a termelési vezető, de azt már fentebb említettük, hogy ő úgy tud beszélni a kolbászokról és a kolbászokhoz, mint valószínűleg senki. Ilyenkor arra figyeljünk, hogy a kézmelegtől megolvad a zsír, ezt pedig nem akarjuk, ezért sem gyúrogatjuk feleslegesen, csak összemasszírozzuk, hogy egyenletes legyen. 

Az üzembe fagyott állapotban kerül a hús, nagyjából 2 °C a hőmérséklete, mikor töltik, gyakorlatilag a töltés közben enged ki a hús, és ettől lesz olyan szép mozaikos a metszete később, vagyis újra ott tartunk, hogy a hőmérséklet tényleg kulcskérdés a kolbászkészítés során. 

Disznósajt, hurka és kenőmájas

A legfontosabb szó itt a hőkezelés, ugyanis, ha ez nem megfelelő, akkor abból szintén probléma lehet. A legvalószínűbb veszély, hogy az illető szalmonellás lesz, ezért a disznósajt hozzávalóit, a fejet és a belsőségeket nagyon jól meg kell főzni, aztán rögtön melegen fel kell dolgozni, és a jól és alaposan kitisztított gyomorba kell betölteni. „Sokan legyintenek rá, pedig nagyon fontos odafigyelni arra, hogy még egyszer hőkezelve a főzővízben a sajt maghőmérséklete legalább a 72-82 °C-ot elérje, mert alatta problémás lehet úgy, hogy észre sem vesszük, csak mikor a mérgezés tünetei megjelennek” – figyelmeztet egy gyakori hibára Hajduk Zoltán, hogy a hőfokoknak milyen kritikus szerepe van a jó disznóvágás során. 

Te is csinálhatsz kolbászmennyországot a kamrából
Te is csinálhatsz kolbászmennyországot a kamrábólFotó: Dívány

Mitől mócsingos a kolbász?

Kolbászt választani nehéz. A boltban rengetegfélével lehet találkozni, mégis lutri, hogy melyik lesz kifejezetten jó. Sajnos azt kell hogy mondjuk, a szakember szerint is csak a tapasztalatainkra hagyatkozhatunk, vagyis, ha egy boltban vásárolt kolbász jó volt, az valószínűleg legközelebb is jó lesz, ha pedig mócsingos, akkor nem érdemes újra próbálkozni vele. „Az inas kolbász húsból készült, ami lehet jó hír is. A mai gazdasági helyzetben sok gyár sajnálja kidobálni az inakat. Ha egy 2,5 mázsás kocát levágunk, kicsontozzuk, és az inakat is kidobjuk, akkor az 6-7 kg olyan inat és húst tartalmaz, amit nem szabadna beletenni a kolbászba. Van, aki felvállalja ezt a veszteséget, mert jó minőséget szeretne készíteni, és van, aki – tévesen – ezt a mennyiséget azonnal átváltja kolbászba, és nem akar ekkora veszteséget sem. 

De lehet szakipari probléma is, ha olyanok dolgoznak a csontozóban, akik nem értenek hozzá, vagy nem tudják, hol található, mert a combban és a lapockában is vannak olyan durva inak, amiket csak speciális vágási technikával lehet megtalálni, és aki ezt nem tudja, az nem fogja megtalálni, benne fogja hagyni. Nálunk a töltőgépeknél van ínleválasztó, ami 70 százalékban ki tudja szűrni, ha marad benne ín, illetve ott a darálógépünk is, ha netalán maradna benne puhább ín, a darálófejbe épített dupla éles kés ezt fel tudja dolgozni” – mondta a mócsing lehetséges okairól.

Hogyan tároljuk a kolbászt?

Kell neki a hűtő, vagy nem kell? Tegyük egy zacskóba vagy csak papírba? Vagy szimplán hagyjuk a kamrában? Ha csomagolásban van, akkor értelemszerűen a lejárati ideje alatt kell elfogyasztani. Ha kibontjuk, akkor viszont pár nap alatt el kell pusztítani, ugyanis a hűtő klímája miatt elkezd száradni, és hamar kőkemény lesz az alacsony páratartalom miatt. „Ha marad kolbászunk, és tudjuk, hogy egyhamar nem fogy el, akkor csomagoljuk folpackba, majd tegyük fagyasztóba. Mivel nagyon alacsony a víztartalmuk, ezért a fogyasztás során a sejtben lévő kristályok nem mennek tönkre, vagyis ugyanolyan minőségben élvezhető kiolvadás után, ahogyan betettük a fagyasztóba”.

A tárolás sem mindegy
A tárolás sem mindegyFotó: Dívány

Meg kell „hámozni” a kolbászt, vagy nem?

Az örök kérdés, hogy most akkor ehető úgy a kolbász, ahogyan megvettem, vagy neki kell esni pucolni. „Szárazkolbászoknál hozzászárad a bél a húshoz. A nagyobb bírálatokon Belgiumban vagy Franciaországban a zsűri előtt is úgy kell felszolgálni, ahogyan fogyasztjuk, vagyis béllel. Vannak próbálkozások, a legnépszerűbb az, amikor vizezik, úgy húzzák le róla. Ez teljesen felesleges, hiszen tiszta vékonybélbe kerül a hús, ráadásul ez a vizezéses módszer tönkreteszi az élvezeti értéket, ezért vékony kolbászt – könyörgöm – senki ne tegyen csap alá, ne locsolgassa, mert felpuhul az egész, és nem lesz jó. A műbeles termékeket azonban, nincs mese, meg kell hámozni, le kell róla szedni a műbelet, mielőtt elfogyasztanánk, ami pedig nem műbeles, azt nyugodtan meg lehet enni, ahogy a főzéshez is kiváló. 

Mustra