Mit tegyek, ha döglődik a porszívóm?

Ha egy napon arra ébredsz, hogy kedvenc porszívód az utolsókat rúgja, te is szembetalálhatod magad a dilemmával: vigyem szerelőhöz, vagy akkor már több értelme van újat venni?

A kérdést nem is olyan egyszerű megválaszolni, tavaly szeptemberben ugyanis életbe lépett egy EU-s szigorítás, ami alapjaiban rengette meg porszívókról alkotott képünket. A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint ebben a viszonylag új helyzetben az energiabesorolás lehet az irányadó.

Mik a legfőbb változások?

Ha az elmúlt évtizedeket nézzük, akkor kitűnik, hogy a porszívók nagyobb szívóteljesítménye magasabb fogyasztással is járt. Tisztítási hatékonyságuk viszont nem változott számottevően. Mivel viszonylag olcsón kapható, a készülék mára igazi kényelmi alapfelszereléssé nőtte ki magát, ami minden valamirevaló háztartásban megtalálható. A fokozott érdeklődést jól mutatja, hogy az Európai Unióban évről évre 9 százalékkal több fogy belőle.

Apropó, szigorítás. Az EU először 2014-ben regulázta meg a porszívók piacát. Kötelezővé tette az energiacímke használatát és egyúttal 1600 wattnál húzta meg a készülékek teljesítményének határát. 2017 szeptemberében aztán jött a második lépcső, ami újabb változásokat hozott. A legfontosabbak a következők voltak:

  •  átvariálták az energiacímke jelöléseit (lásd a lenti ábrán)
  •  az engedélyezett teljesítményt 1600 wattról 900 wattra csökkentették
  •  az éves energiafelhasználást 43 kWh/év-re korlátozták (a korábbi 62 kWh/év helyett)
  •  száműzték a 80 decibelnél hangosabb modelleket
  •  1 százalékban határozták meg a levegőbe visszaengedett por maximális arányát
  •  és előírták, hogy a porszívó motorjának legalább 500 munkaórát kell bírnia (magának a porszívónak meg alsó hangon 5 évet)
porszivo energiacimke valtozas 2017
Fotó: SEBO

Kinek áll ez érdekében?

Nagyjából mindenkinek, hiszen a döntéshozók a környezetvédelmet tartották szem előtt. A téma nemcsak az EU-nál jut kiemelt szerephez, hanem az ENSZ-nél is, amely környezetvédelmi programja keretében vizsgálta meg – európai, dél-amerikai és ázsiai háztartások adatainak elemzésével – a hét legintenzívebb használatnak kitett háztartási gép életciklusát. A fő kérdés az volt, hogy mi az ideális időpont a cseréhez, vagyis mikor érkezik el az a pillanat, amikor a régi készülék működtetése már nagyobb terhet jelent a környezetre nézve, mintha újat vásárolnánk.

D  BJ20170522009
Fotó: Bugány János / MTI


Cserélni vagy nem cserélni?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint minden azon áll vagy bukik, hogy mikori a készülék, pontosabban, hogy milyen az energia-besorolása. Egy "C", "D”, "E", "F" vagy "G" jelölésű gépet például nagyon is megéri lecserélni egy "A" típusúra. 

„Ha "C"-besorolásút cseréltünk "A"-sra, az újat legalább 6 évig kell használnunk, hogy környezetileg nullszaldós legyen, azaz behozza a gyártásával okozott károkat. Ugyanez az időpont egy régi "G"-besorolású gép esetében az újnál 3 év után érkezik el”

– fogalmazott az egyesület.

Amennyiben azonban jelenleg is egy energiatakarékos, B osztályú vagy ennél is jobb besorolású készüléket nyúzol, nincs különösebb értelme újat venned helyette, szóval a felesleges pénzszórás helyett inkább javíttasd, ameddig csak lehet.

shutterstock 572184355
Fotó: Shutterstock

Szeretnél bizonyosságot nyerni a mosógép, a mosogatógép, a tűzhely, a mikrohullámú sütő vagy a hűtőgép kilátásait illetően is? Ebben az esetben erre fáradj!