Mi a különbség a müzli és a gabonapehely között?

Zanza!

Nem, a kettő nem egy és ugyanaz, el is mondjuk, hogy miért.

Sokan fogyasztjuk reggelire, mégsem mindig egyértelmű, hogy mi a különbség a gabonapehely és a müzli között. Nemcsak ízesítésükben, de eredetükben és előállításukban is sokban különbözik a két reggeli, nézzük, miért lehet téves, ha a gabonapehelyre azt mondjuk, hogy müzli.

Így készül a müzli

Bár alapanyagában nem sokban különböznek egymástól, gyártásukat tekintve óriási a különbség. Amikor müzlit készítenek, a gabonaszemeket hengerekkel szétlapítják, az így létrejött pelyheket pedig olajos magvakkal (napraforgómag, szezámmag, lenmag, stb.) keverik, végül aszalt vagy szárított gyümölcsöt adnak hozzá, néha kókuszpelyhet, almaszirmot, vörösáfonyát vagy akár csokoládé darabokat is.

A gabonapehely előállítása

Ezzel szemben, amikor gabonapehely készül, a gabonaszemeket extrudálják. Ennek első lépéseként a gabonamasszát magas hőmérsékleten, víz jelenlétében magas nyomás alatt tartják. Ezt követően az extrudáló berendezésből való kilépésekor, a formázón történő átvezetéskor kvázi felrobbannak a gabonaszemek, és elnyerik végső alakjukat. Ez lehet golyó, csepp vagy akár négyzet alakú is.

shutterstock 577772020

Rokonok, de nem egyformák

Bár ízesítésükben megegyezhetnek, hiszen éppúgy található a boltok polcain asztalgyümölcsös gabonapehely, mint csokis müzli, de eredetileg a müzlihez kevertek olajos magvakat. (Ma már a széles választék miatt ez teljesen összemosódott.) Kinézetük miatt a müzlit sokan természetesebb alternatívának gondolják, de ha megnézzük a termékek csomagolását, könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a müzli is ugyanúgy tartalmazhat hozzáadott aromát vagy színezéket. „Vásárláskor érdemes a termékek összetevőit és a tápérték táblázatot megvizsgálni. Ha tehetjük, reggelinkhez mindig válasszunk olyan terméket, amely teljes értékű gabonából készül, esetleg még hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. A címke sokat segít abban, hogy hogyan tudjuk ezeket a reggeliket optimálisan beépíteni az étrendünkbe” – javasolja Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé dietetikusa.

Ilyen egy átlagos, kiegyensúlyozott reggeli

A reggelire kiemelten szüksége van szervezetünknek az éjszakai 8, de akár 12 órás nem evést követően. Ha kihagyjuk, többek között arra is számíthatunk, hogy egész nap fáradtabbak leszünk. Már a nap kezdetén fontos a kiegyensúlyozottságot szem előtt tartani, így reggelink tartalmazzon teljes értékű gabonából készült ételeket, állati eredetű fehérjével (pl. tej, joghurt), gyümölccsel vagy zöldséggel és sok-sok folyadékkal” – tanácsolja Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé dietetikusa.

Blogmustra