Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Önnek sincs egy rongya, amit felvehetne? Kérje meg a férjét a szelektálásra!
A legtöbb nővel előfordult már, hogy ruhavásárlásnál elszaladt vele a ló és végül olyan felesleges tételekkel ért haza, amikből esetleg tucatnyi áll már halomban a ruhásszekrényében. Ezt a pazarló és sok helyet foglaló jelenséget unta meg Charlotte Kemp férje is, aki nemrég úgy döntött, hogy kezébe veszi az irányítást, nyilvántartást készít neje gardróbjáról majd szelektálja azt. Az eredmény pedig megdöbbentő lett. „Számtalanszor hallottam már a „Nincs mit felvennem” kezdetű mondatot a nejemtől, így úgy döntöttem, hogy bebizonyítom neki, hogy sokkal több ruhája van, mint amire egyáltalán szüksége lenne" – mesélt a a feleség szokásaiba belekotyogó férj a Daily Mailnek. De Kempék gyakorlata korántsem valami egyedülálló jelenség: már könyv is született a témában, ami a hasonló cipőben (sok-sok, értelmetlenül megvásárolt pár cipőben) járóknak szól, és találtunk az ismerősi körben is olyat, akit férje segít, nehogy nagyon megszaladjon a keze.
„Múlt héten egy napig távol voltam, mialatt ő hatalmas kupacokba gyűjtötte a kabátjaimat, blézereimet, ruháimat, szoknyáimat és nadrágjaimat. Ez igencsak komoly feladat lehetett, mivel a ruháim minden talpalatnyi helyet beborítottak a gardróbtól a padlásig. Amikor hazaértem, ledöbbentem,hogy mennyi egyforma téli csizma sorakozik a folyosón. Az ágyon halomban álltak a pólók, a pulóverek és a farmerek, és volt legalább húsz fekete ruha és két tucatnyi kabát. A ruhák beborították a szobát, ráadásul egyiket sem viseltem egy vagy két alkalomnál többször. Csak álltam ott csendben és néztem. Nincs rá más szó, szégyelltem magam a gardróbom miatt. Tom nyilvánvalóvá tette számomra, hogy túl sok mindent vásárolok, de arra is rávilágított, hogy gyakran előfordul, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra megveszem" - szembesült a feleség a helyzettel. Veszekedés helyett azonban szerencsére inkább megoldást kerestek a helyzetre.
„32 darab fehér felsőm van. Minden évben veszek újakat, nem is gondolok bele abba, hogy nekem már vannak ilyen ruháim. Persze vannak különbségek a felsők között, az egyik például kivágott, a másik pedig ujjatlan, de így ömlesztve látva őket megértettem Tom problémáját: 'A fehér felső nem csak egy sima fehér felső?'. Ezzel szemben Tomnak csak négy darab farmere, három pulóvere és pár darab pólója van. Tehát bennem is felmerült a kérdés, hogy sok nővel egyetemben miért veszek ennyi ruhát?” – látja be a problémát a feleség, aki természetesen nincs egyedül gyűjtőszenvedélyével, múlt hónapban például Jennifer Lopezről derült ki, hogy több száz farmer nadrággal van tele a ruhásszekrénye.
Jó, de miért nem bírnak leállni?
„A férfiak és nők már társadalmilag is teljesen másképp viszonyulnak a ruhákhoz. A férfiak a régi pulóver helyett vesznek újat, míg a nőknek a ruhavásárlás inkább érzelmi szükséglet, mintsem valódi szükségszerűség. Minden ruhavásárlás az önbecsüléshez, a helyes testképre való törekvéshez köthető, illetve ahhoz a vágyhoz, hogy beleférjünk a kiszemelt ruhába vagy éppen tökéletesen kiemelje az az alakunkat. Azért vásárolunk folyamatosan új dolgokat, mert úgy érezzük, hogy folyamatosan bizonyítanunk kell a vonzerőnket” – tárja fel a Style Psychology pszichológusa, Kate Nightingale a dolog hátterét.
„ A nők gyakran tévesen úgy vélik, hogy minél több ruhát, cipőt és kiegészítőt halmoznak fel, annál jobban öltözöttnek tűnnek majd, de ennek gyakran inkább az ellenkezője az igaz. Egy nagy ruhásszekrény hamis biztonság- és bőségérzetet sugall, pedig a legtöbben valójában csak a 20-30 százalékát hordják ezeknek a ruháknak" – állapítja meg Debbie Roes, aki egy könyvet is írt a témában End Closet Chaos: Wardrobe Solutions from an Ex-Shopaholic címmel.
„Egyfajta nosztalgiahullám tört rám a kipakolt ruhásszekrényem láttán. Bár vannak hozzám hasonló vásárlásmániás barátaim, de kiderült, hogy ők is rendszeresen szelektálják a ruhákat a gardróbjukból - nem ragaszkodnak csak azért egy molyrágta ruhához, mert egy nyaralás emlékét idézi fel bennük" – mondja Charlotte Kemp, aki ezzel már meg is adta az első tippet, mit lehet tenni, amikor valaki ráébred a helyzetére.
Roes könyvében ugyanezt tanácsolja: az írónő szerint évente legalább egyszer ellenőriznünk kell a szekrényünk tartalmát és könyörtelenül kiszelektálni a nem használt darabokat. „Ha évente egyszer szembesítjük magunkat a ruhatárunkkal, akkor láthatjuk, hogy melyik darabokból szereztünk be akár többet is, ahogy nagyobb rálátásunk nyílik arra is, hogy melyek azok a termékek, amikre valóban szükségünk van. Próbáljunk fel mindent és nézzük meg, hogy tényleg illik e hozzánk. Teszteljük le, hogy mennyire passzolnak a gardróbban található darabok az életstílusunkhoz. Számolnunk kell azzal is, hogy a testünk még akkor is változik, ha a versenysúlyunknál maradunk és azonos méretű ruhákat hordunk” – mondja az írónő.
Másnak is bevált a férj módszer
A Budapesten élő 36 éves Laura szerint rengeteg pénzt meg lehet spórolni például előre lefektetett szabályokkal, melyek betartatásában őt is férje segíti. „Amióta a második gyerekünk megszületett, nem vehetek meg magamnak annyi mindent, mint azelőtt. Megegyeztünk a férjemmel, hogy havonta egy dolgot veszek, de csak akkor, ha ő is rámondja az áment. Így mikor bemegyek egy butik próbafülkéjébe, legalább egy órán át ott vagyok, lefényképezem árral együtt a kiszemelt ruhákat, elküldöm a férjemnek, aki aztán „leokézza”, hogy melyiket vihetem haza. Emiatt nem vitatkozom vele, inkább örülök,hogy sikerült kompromisszumot kötnünk, és így én sem vásárolok annyi felesleges holmit, mint azelőtt” – meséli.
