Nemrég még azzal dicsekedett, hogy megcsókolt egy lányt és még élvezte is, majd egy csupaszirup mézeskalács-világban lövellt tejszínt (?) a kebleivel egyenesen Snoop Doggra. Legújabb klipjében egy szemrevaló modellfiúval kerül félreérthetetlen helyzetbe: Katy Perry tele van meglepetésekkel.
A buta közéleti piacon, ami most meghatározó, nekem nincs helyem, nem is keresem. A piac törvényeit nem fogadom el, ostobának tartom – mondta interjúnkban Kulka János. A színész számára 2010 egy zsúfolt év, minden előadását vizsgának tekinti, amelynek a legjobb része késő este az első sör a teraszon.
Csodálatos látványvilág, furcsa lények, álom–vízió, majd unalmas artista és zsonglőrszámok. Mindez egy produkcióban, a Compagnie Malabar utcaszínházi előadásában a Szigeten. Tapostunk, lökdösődtünk és izzadtunk egy cseppnyi kultúráért a fesztiválon.
Bár éppen 100 éve született, képei ma is elementáris erővel hatnak: Kohán György festményei nem maradnak meg a puszta ábrázolásnál, mitikus alakokká, héroszokká emelik az egyszerű munkásembert és örvénylő színvilágukkal levesznek a lábunkról.
A következő néhány napban a némi pikantériára vágyók szerelmi intrikákkal teli színdarabokat, a kuriózumok kedvelői pedig izlandi ékszereket láthatnak, királyi körülmények között fröccsözhetnek, vagy egy sóbarlangban relaxálhatnak. Programajánló.
A Kerekes Band nemrég tért vissza Írország legnagyobb világzenei fesztiváljáról, aztán Nagy Ferót játszott az MTV Iconon. Az ethno funk stílust megalkotó zenekar két tagjával, Fehér Zsombor furulyás-frontemberrel és Fehér Viktor dobossal a turnébuszban beszélgettünk.
A Bánkitó Fesztivál nyugodt, relaxálós oldalának megismerése után beljebb merészkedtünk a fesztivál sűrűjét jelentő Táborban. TÁP Színház-egypercesek, Fixa-Idea Felekezet és sártengerrel keveredő szúnyogsereg.
A Bánkitó ugyan fesztivál, mégsem a megszokott fajtából: egyszerre a nyugalom szigete és a kultúrával vegyített szórakozás változatos terepe. Hangulatjelentés és kiállításszemle Bánkról.
„Aki komolyan gondolja, hogy ő a jövő értelmisége, ne úgy élje le az életét, hogy a klasszikus zene világa zárva marad előtte” – mondja Bolyki Görgy, a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál igazgatója. Kicsit utánajártunk milyen különleges rendezvény készülődik a dunántúli városban.
Az enyhülni látszó kánikulában épp itt az ideje egy kicsit kimozdulni a lakásból: célba vehetjük például a Nemzeti Galéria Depero-kiállítását, a Margitszigeten meghallgathatjuk az ABBA szerzőpárosának musicaljét, vagy éppen a Millenáris parkjában merülhetünk el a kortárs tánc szépségeiben. Programajánló.
Budapest VIII. kerülete anno a zsidó kultúra egyik legfontosabb központja volt. A Palotanegyed szélén lévő Guttenberg térről indulva ezt a kerületet jártuk most be új szemmel, kincsekre bukkantunk és finomságokat kóstoltunk.
Pipázó öregember, buja cigány lány és roma jósnő helyett, Napóleonként feszítő szobafestő, aprócska infánsnő és Frida Kahlo arcmásaként visszanéző ügyvédbojtár. Ilyen is lehet egy roma identitástudatot bemutató portrésorozat. Terri Potoczna Cigány vagyok című kiállításán jártunk.
A matematika és a művészet kéz a kézben jár, és ezt most már egy nagyszabású kiállítás, a B55 Galéria augusztus 3-án nyílt, csupán öt napig látható tárlata is bizonyítja.
SWOP: annyit tesz, mint csere. A magyar BLOCK Csoport és a FLUSS (folyó) névre keresztelt német képzőművészeti csoportosulás SWOP II. címmel már második alkalommal rendezett közös kiállítást, „helycserés támadást” – Berlin után most Budapesten, a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában.
A költészetre, a versre sokan még most is úgy tekintenek, mint valami rózsaszín ködtől övezett, a valósággal még csak köszönőviszonyban sem lévő, felesleges produktumra. Van, aki már az érettségit követően tapsikolva mond le a versolvasás kiváltságáról.
Az Ötkert június közepén stílusosan egy modellverseny fináléjával nyitotta meg kapuit, némileg már azt is jelezve: ajtaja tárva-nyitva áll a legkülönbözőbb kezdeményezések és programok előtt. A Zrínyi utcában található „szórakozókert” megosztja a közvéleményt: van, aki szerint sznoboknak kitalált romkocsma, nem beszélve az árlap hiányáról – mások viszont imádják.
Az egész egy egyszerű fotókiállítás-megnyitóval kezdődött: az elsősorban filmjeiről ismert Szirtes András a Tűzraktérben mutatta be nőkről készített szellemportréit. Az ún. fotóterápiával készült képek olyannyira felkeltették az érdeklődésemet, hogy néhány nappal később magam is felcsaptam páciensnek.
A textil szakon végzett Steiner Villő egészen érdekes módon örökíti tovább képein az anyagot és emlékeit: Souvenir című kiállítása nem riad vissza a „szuvenír”-ben rejlő giccs veszélyétől sem, és remekül egyensúlyoz a tárgyi emlékek és a számára kedves pillanatok formába öntése között.
Rózsaszínben, feketében és barnában játszó, buja szexualitás és rothadó állattetemek. Nem a legbizalomkeltőbb kombináció, Basia Banda kiállítása mégis jön, lát és győz. A megnyitón pedig Rutkai Bori a tőle megszokott bájjal kommentálta a látottakat.
A Dürer-kertben borkedvelőket, az Odeon-Lloydban közönséget várnak. Akik pedig még nem nézték meg, hogyan gondolkozik egy vérbeli olasz képzőművész a női lélekről, szombatig megtehetik az Olasz Intézetben. Hétvégi programajánló.
Turista voltam saját hazámban, ráadásul idegen nyelven. Szokatlanul hangzik, de rendkívül érdekes és izgalmas három órát töltöttem szűkebb pátriámban, a nyolcadik kerületben, vagy ahogy egyre többen emlegetik, a Nyóckerben.
Egy tehetséges fiatal zongorista, egy elírt helyszín, és kitartó rajongók. Oláh Dezső a hazai 30 év alatti zenész nemzedék egyik legkiemelkedőbb tehetsége. Gyakran játszik nagy színpadokon, hetente kétszer azonban ingyen zenél, hogy a jazz öröme mindenkihez eljuthasson.
Az idei fesztiválszezonban hatásvadász trend a meztelenség a négy fal között. Az idei POSzT versenyprogramja ismert és kevésbé nagynevű színészeket vetkőztet pucérra, sokszor visszatérő humorfaktorként, a lelki pőreség helyett.
Bár a hetvenes-nyolcvanas évek televíziózását Derrick, Kojak és Columbo uralta, magyar bűnügyi filmek már a hatvanas években is léteztek.
Telt házzal folynak az előadások a pécsi színházakban. A POSzT felén túl még mindig óriási érdeklődés kíséri a versenydarabokat.
