Bud Spencer megint dühbe jött

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hagymás bab, a filmművészet klasszikusai, Bugsy legendás magyar hangja és a jól ismert dallamok vártak mindenkit szombaton a Dürer kertben, ahol Carlo Pedersoli, jogi végzettségű úszó önéletrajzi könyvének bemutatója zajlott. Ez így nem mond semmit? Jó, akkor mondom úgy, hogy Bud Spencer, szupersztár.

Különben dühbe jövök címmel jelent meg az elmúlt hetekben az idén 81 éves Bud Spencer önéletrajzi írása, és mivel a nagyszerű színésznek és filmjeinek itthon igen komoly kultusza alakult ki az évek során, a kiadó a bemutató köré partit is szervezett. A Dürer kerti mulatság a hazai rajongói klubbal közösen megrendezett buliján maga a színész ugyan nem tudott részt venni (bár sokáig szó volt róla, hogy talán mégis), de kedves hangüzenetben fejezte ki háláját a magyar rajongóknak. A rendezvényen a nyitástól folyamatosan Bud Spencer-Terence Hill klasszikusok pörögtek az egyik kisebb teremben, a földszinten hagymás bab főzés ment, közben pedig beállt a Spencer Hill Magic Band, hogy a kötelező műsorszámok végeztével a jól ismert klasszikusokkal szórakoztassa az egybegyűlteket. A könyvbemutatón két meghívott vendég is jelen volt: Csurka László annak idején, az És megint dühbe jövünkben szinkronizálta Bugsyt, aki bunkó, és ezt tudja is, és Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó is tiszteletét tette, aki annak idején játszott is Pedersoli művész úr ellen.

Bud Spencer karrierjét sportolóként kezdte, első sikereit úszóként aratta (ő volt például az első olasz, aki a száz méteres gyorsot egy percen belül teljesítette, 1954-ben pedig a Lazio színeiben megnyerte az olasz vízilabdabajnokságot. Színész karrierje a hatvanas évek második felében indult be, első komolyabb szerepe 1967-ben az Isten megbocsájt, én nemben volt. Ekkor vette föl művésznevét is, ami később világhíressé vált: a Bud Spencert egyik felét kedvenc amerikai söre (Bud), másik felét pedig egyik kedvenc színésze (Spencer Tracy) nevéből alkotta meg. Itthon a hetvenes és nyolcvanas években bemutatott, javarészt Terence Hillel közös filmjeivel vált népszerűvé, hogy aztán pár éves szünetet követően a kereskedelmi tévék beindulásával váljon ismét népszerűvé.

Fotó: Kováts Dániel