Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Provokatív, nőies és a látszat ellenére beskatulyázhatatlan. Töttös Kata kizárólag nőket fest: festészetét tökéletes testek, helyenként pornográfba hajló képi világ és a fotográfiával vetekedő technikai virtuozitás jellemzi. A képzőművész így tart tükröt a tömegmédia elé, amelyik sorozatban gyártja a tökéletes nőket.
Töttös Kata képzőművész neve végérvényesen összeforrt a fogyasztói társadalom által életre hívott szupernő szexuálisan túlfűtött, helyenként pornográfba hajló ábrázolásával. Vizuális értelemben tökéletesnek ítélt „hősnői” hosszú pillákkal, hatalmas mellekkel, félreérthetetlen pózokban és többnyire igencsak kevés ruhával láthatóak: ezzel is reagálva a tömegmédia egyre jobban elharapózó nyomására, amely azt sulykolja, hogy minden nő alakuljon hibátlan sorozatgyártmánnyá.
Beautizmus: az élet szupernőként
Néhány év óta szociológiai fogalom az, hogy a fogyasztói társadalomban a szépséget tartják a legfontosabb belépőnek a sikeres és boldog élethez: ezt hívják beautizmusnak. Erről a témáról korábban Tari Annamária pszichoterapeutával bővebben beszélgettünk. “Világszerte nők milliói vannak olyan kényszerpályán, ahol az attraktív külső megszerzése a cél, amiért pénzt és energiát áldoznak, miközben tehetségük, szorgalmuk és tudásuk értékét háttérbe szorítják. Amerikai szociológusok alkották meg a fogalmat, ami a társadalom egyik jellemző működési sajátosságára utal. A szépség és attraktivitás prioritását érzékelhetjük össztársadalmi szinten. Ennek az új gondolkodásnak az alaptétele: a szép jó, a csúnya rossz. Vagyis olyan előítéletek születése indul meg, amelyek már társadalmi méretekben is hatnak.”
A csaj, aki csak csajokat fest
A Képzőművészeti Egyetemen 2005-ben, Károlyi Zsigmond és Radák Eszter tanítványaként végzett festőművész most a Stoll'Art Galériában jelentkezett önálló kiállításával, amely stílusosan a „Vedd komolyan!” címet viseli.
A művész elárulta: a címmé emelt mondat elsősorban a közönségnek szól, hiszen akadnak olyanok, akik hajlamosak annyival elintézni a munkáit, hogy „áh, a csaj, aki csak csajokat fest”. A tőle korábban megszokott provokatív és buja képekkel szemben így az itt látható alkotások jóval visszafogottabbak, bár az erőteljes szexualitás a finomabb, óvatosabb festményeken is határozottan átüt.
A smink ereje
Töttös Kata ilyen értelemben egy lépést tesz visszafelé, az erotika, „a kevesebb több” felé, amely a sejtetés és az apró gesztusok révén nyeri el igazi értelmét. A kézzelfogható kontraszt két egymás mellé helyezett festményén is tetten érhető: az Álmos délután című alkotáson két pőre, egyszerű női fej borul egymásra álmatagon, míg közvetlenül mellette ugyanaz a két nő szenvedélyesen „hullámzik”, táncol.
A különbség: a smink. Mintha csak a vérvörös rúzs valamiféle varázserővel bírna, amely kihozza minden nőből a vadállatot: ugyanez a motívum egyébként felbukkan a Rúzs című képen is, ami egyszerre idézi a gésák hagyományát és érzékelteti a szabadjára engedett szenvedélyt.
A nő a képen Sharon Stone-ra kezdett hasonlítani
A festőművész a megnyitón kérdésünkre elárulta: a vonzó női testekre koncentráló, jellegzetes képi világa már akkor adott volt, amikor bekerült a Képzőművészetire. Tulajdonképpen emiatt is vették fel – ám a várakozásokkal ellentétben korántsem egy feminista festői világ formálódott a kezei alatt.
Elmondása szerint korábban ugyan festett férfiakat is, de marad a nők ábrázolásánál. Egy alkalommal zuhanyozó matrózokat örökített meg, a képet pedig egy meleg férfi vette meg és kérte, hogy szóljon, ha hasonló témában fest.
Töttös Katának azonban ez meglehetősen rosszul esett, hiszen úgy gondolja, egy festmény kvalitásait nem elsősorban az ábrázolt alakok neme – vagy nemi identitása – határozza meg. Megtudtuk: többnyire fotók alapján fest, amelyek aztán önálló életre kelnek. Barátokat annyira nem szívesen örökít meg, mert mindenkit hajlamos "megidealizálni". Egy alkalommal például egyik ismerőse anyukáját lepte meg azzal, hogy portrét készített róla: a hölgy pedig valósággal Sharon Stone benyomását keltette a festményen.
A tejeslányok hirtelen halnak
A kiállítás egyik legdekoratívabb és legfeltűnőbb festménye kétségtelenül a meglehetősen bizarr címmel bíró A tejeslányok hirtelen halnak: mint kiderült, a kép eredetileg a Ferenczi és Tsai Aukciósház és Galéria Suicide Girls című kiállítására készült, de Töttös Kata nem lett időben kész vele, ezért itt mutatja be. A festményen látható háton fekvő, szexi tehenészlány öltözete egyébként erősen hajaz a pornókban is előszeretettel felbukkanó felszerelésre, tehát a pornográf képi retorika itt is jelen van.
A női test tárggyá, áruvá aljasulásának ábrázolása ennek ellenére nem olyan nagy százalékban tűnik fel a kiállításon, sokkal inkább a nő mint ikon, a femme fatale tekint vissza ránk. Néhány képen a XX. század első évtizedeinek világa is felsejlik: Edith Piafra emlékeztető smink, hatalmas mikrofon, hosszú cigaretta, félhomály és a Töttös Katánál szokatlannak számító, feltűnően sötét színek bukkannak fel.
A Domanovszky-nívódíjas és Amadeus ösztöndíjas alkotó fülledt nőiséggel teli és számos kérdést felvető kiállítása január 7-ig tekinthető meg a Stoll'Art Kortárs Galériában.
